Kocsmázva utazni, utazva kocsmázni

Kezdőlap » Szerző: A Kocsmaturista

Illúzió söröző – A magyar kiskocsmák utópiája

Pillanatkép az Illuzió Sörbár születésnapján

(187. állomás, 160. budapesti állomás – 6 betérés alapján) Ha netán kérdeznétek: az Illúzió lett az egyik legkedvesebb kocsmám az egész túrán. Nem pontozok és nem rangsorolok, ezt megbeszéltük. Azt viszont megengedem magamnak, hogy személyes kedvenceket kiáltsak ki. Az Illúzió a magyar kiskocsmák utópiáját valósította meg számomra. Lássuk, hogy miért! A szemem sarkából, véletlenül fedeztem Folytatás →

Laza nyitó Kraftsör-búcsú Kőbányán

kocsmaturista_fozdepark_2

Szombaton nagyszerű helyszínre vitt az utam, a X. kerületi Maglódi út 47-be, ami ma M47 vállalkozói park néven fogad. Ennek egy része pedig energiával, frissességgel pumpáló FŐZDEPARK lett, négy magyar kis sörfőzde otthona. Nagy levegő, felsorolás: 1. Monyo, 2. Mad Scientist, 3. Horizont 4. Hoptop Brewery. Pofásabb telepet nem is választhatott volna magának ez a négyes Folytatás →

Három kortyos esspresso-k Olaszországban

A Piazza Maggiore egyik arca Bolognában - Kocsmaturista

Egy egész országot megközelíteni kocsma-sztereotípiák szempontjából hosszú út. Az út eleje nagyon ködös és bozótos. Ilyenkor még minden tétel csak “tűnik” állapotban van. Sokat kell menni, látni és tenni, hogy igazán áttekinthető rendszerbe helyezhessük a szerzett élményeket. Én nagyon élvezem az elejét; levonni az első következtetéseket, megtapasztalni az első egyediségeket, egyáltalán tapogatózva haladni az újdonságban, Folytatás →

A kocsmákban a nyár megnyerte az olimpiát

A kocsmatérben történő olimpiai szurkolásról a múlt héten jelent meg egy cikkem a Frappa Magazin oldalán, az ő felkérésükre, Dósa Judit, újságíróval koprodukálva. Íme a saját részem: Judittal útra keltünk. A terv gyerekjátékként volt egyszerű. Feladatnak se minősült. Kocsmázzunk és éljük át a kocsmai olimpiadrukkerek között a szurkolást! Mindketten a EB-n edződtünk, és el is Folytatás →

Budapest 294 kocsma után

A Kuplung

Ha Budapest kocsmaéletéről átfogóan akarunk gondolkodni, akkor nem érdemes hosszan tenni, mert annyiféle. Szuper gyorsan lehet elveszni a részletekben, felsorolásokban szembeállításokban, ezért csak néhány durva nagyvonalat fogok itt elsőként megjeleníteni. A későbbi bemutatók majd úgyis taglalják, mozaikként összképet alkotnak róla. Amikor ezt írom, 294 budapesti állomáson vagyok túl. Ez így sem érinti még a 15., Folytatás →

MÁSODIK ÁLLOMÁS – Sissi söröző és kávéház helyett GREEN CAFFE AND BAR – 90-es évekbeli balatoni cukrászda a kocsmafarsangon.

kocsmaturista-greencaffeandbar-marilyn-budapest

( 4 betérés alapján:) A kocsmatúrám első napján, második helyszínként, a hetedik kerület még külsőbb részén a nagy táblával hirdetett Sissi kávézház és sörözőbe tértem be, ami nem is Sissi már vagy három éve, hanem Green Caffe & Bar. A neve a “zöld” angolul. A korábbi táblát bonyodalmas lenne mozdítani. Szerintem amúgy kifejezetten jól áll Folytatás →

AZ ELSŐ ÁLLOMÁS, A HALÁSZ – Törzsvendég-grund van! Einstand nincs!

A Halász söröző pultja - Kocsmaturista

(1. állomás, 1. budapesti állomás, három betérés alapján) A túrám legelső spontán állomása, a középső-Erzsébetvárosi Halász volt, ezen a hangulatos retró utcasarkon, ilyen jópofa kék hordókkal teraszosítva. Az első korty – itt először kóstolt – Karikás pálinkánál visszaemlékeztem, hogy egyszer kávéztam már itt. Akkor arra figyeltem, akivel voltam. Most jobban körülnézem. A nyitó helyszín pont nem volt igazán Folytatás →

Kalapkúrából lett kocsmatúra

2015-09-15 18.16.16

Így kezdtem végül ténylegesen az azóta több, mint 420 kocsmát számláló kocsmatúrámat. A túrámat Budapesten egy októberi napon kezdtem meg, 7-én. Két tételt nyugtáztam ennek a napnak a derekán. 1.: fájt a torkom. 2.: újra hiányoztam önmagamnak. Két hete jöttem meg életem első egyedüli utazásából, Nápoly környékéről, amit nagyon élveztem. Azóta csak emberek között voltam. Folytatás →

A kocsmákról őszintén, kalandorként…

Kocsmatúra blogger leszek majd egyszer, majd ha öreg leszek, majd ha ráérek, majd talán – nem volt határidő kitűzve, de mikor elkezdett magától megtörténni, nem kellett határidő, mert nem volt többé határ. Később vettem észre, hogy elkezdtem, mint ahogy elkezdtem. A tudatalattim új szövetséget kötött a világgal az opatijai Maxi bar és a hévízi Borpatika Folytatás →

AHOGY KEZŐDÖTT – 2. RÉSZ: A második nulladik állomás, Borpatika, Hévíz

Heviz-strandfurdo-kocsmaturista

A Maxi bar–tól vett búcsú után egy nappal újra Magyarországon voltam. Hévízen át utaztam volna Zalaegerszegre busszal, de lekéstem a csatlakozást. Egy órát nyertem itt. Körülnéztem hát, hogy fejlődött a Budapest után a második legtöbb kereskedelmi vendégéjszakát számláló magyar város. Takaros lett, a szó modern értelmében, jól is, rosszul is. Az első szuper-termálturistás kávézó teraszán Folytatás →