A Kocsmablog hamarosan 10 éve áll az emberiség szolgálatában, tehát hozzá képest az egy év, két hónapommal még csecsemőkorú vagyok. Azt hiszem, nem volt még a konkrét témában ilyen kitartó alkotó Magyarországon. Tisztelet! Eleve jelentőségteljes alkalom egy ilyen régóta kocsmamonitorozó kollégával közösen górcső alá venni kölcsönösen kialkudott egységeket a XI. kerületben. Lassan már egy éve ismerjük egymást. Örömömre, amikor elindultam a Kocsmaturista bloggal, apuska nem fogta rám a puskát, hanem barátságosan üdvözölt a „piacon”.

Mindkettőnknek megvannak a magunk hasonló és eltérő szempontjai, rutinjai. A kocsmákat már én is két éve járom kiélezett szenzorokkal. Érdekes nyugtázni, hogy mennyi mindent látunk hasonlóan vagy hányszor kapjuk fel ugyanarra az elemre, jelenetre a fejünket. Ugyanígy előfordul, hogy kiszúrjuk, amit a másik nem venne észre.  

Néha megmosolyogtam, hogy a sörbloggerek egymás között sörözés közben milyen gyakran a sörökről beszélgetnek. Na, éles helyzetben mi sem vagyunk különbek, kocsmázás közben a kocsmákról beszélgettünk, szinte 100%-os lefedettséggel. 

További pikantéria az ösztönös párhuzamosság: Kiment a kisteremből a nagy társaság, akik eddig takarták a díszlet? Olyan egyszerre indultunk meg fotózni, mint akiket űztek!

Azt is bírtam, hogy ezen a túrán eleve nem volt meg a másokkal gyakori magyarázatra szoruló jelenet, miután kijöttünk egy kocsmából, ami így kezdődik, hogy:

-Gyere már! Mit csinálsz? Miért maradsz le? Te ne most mobilozzál!

Nem volt ilyen, mert mikor épp zavartatnád magadat, azt veszed észre, hogy két kocsma között a másik is pont ugyanúgy tyúklépésben jegyzetel.

Az élet is kegyes volt a szövetségünkhöz, mert a választott 11. kerületi terepen szinte csak jó élményt ádó egységekbe tértünk be. Négy óra alatt ötöt látogattunk: két hagyományos borozót (egyik felújított, másik nem), egy egyetemista kocsmát, ínyencségként a Gdansk nevű lengyel könyvesbolt-kocsmát (képen) és a mindkettőnket meglepő, egy kubai bár örökségeként színesen maradt Mészölyt, ami egy régi környékbeli kocsma reinkarnációja. Apuska még egy házkapun túl nyíló eddig ismeretlen titkos kocsmát is feltárt nekem, ahova lecke visszatérnem. Duóban inkább arra törekedtünk, hogy lehetőleg mindkettőnk számára felfedezetlen kocsmákba nyissunk be. Természetesen lesz mustja mindkettőnk oldalán ennek a kocsmaszüretnek is. A második kört is tervezzük már, sőt akár harmadik blogger kolléga bevonásával.

Folyt.köv.

Ha pedig rendszeresen olvasnátok budapesti, magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedveljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát!

A Kocsmablogot pedig a következő linken éritek el: kocsma.blog.hu

The post Co-csmatúra – Ko(csma)produkció a Kocsmabloggal. appeared first on Kocsmaturista.