Amúgy nagyon jót szórakoztam rajta, be is indította a reggelt kapásból. Sok dologra helyeseltem magamban, hogy igen, pont így van meg ez már nagyon nem kéne...nem is lesz nagy DE fordulat ebben az írásban, mert én is azt gondolom, hogy bárminek a túlhasználata, túltolása, túlpátoszosítása egy idő után érthető ellenérzéseket vált ki. Ezt meg kellene érezni, és abbahagyni a jó ponton. Ehelyett azonban a farvízen beúszás a jellemző meg a mohóság, a végtelen másolás az émelyítő túlzás mértékéig. Amikor már önkéntelen homlokráncolást kiváltóan ciki valamit sokadszor is ugyanúgy csinálni, megfogalmazni és mégis eredetiként hangsúlyozni és várni ugyanazt a pozitív visszhangot, ami – jogosan – csak az első pár úttörőnek járt ki.

A pici “de” ott van, hogy a felsorolt és kifigurázott dolgok nem feltétlen rosszak magukban, vagy nem voltak azok, amikor divatba jöttek vagy visszajöttek. Akkor azok voltak lázadók, valamilyen másik sablonból kitörők, akár értékét visszahozók. A másolók másolóitól lesznek ezek a dolgok általában cikik, mert az elsők még jól csinálják, jól értik, jól tálalják. Nem is az elsők azok, akik túlárazzák, túlhangsúlyozzák, túljutalmazzák magukat.

Mindig a divatkövető és nem a divatdiktáló a majom.

Sok dolgot szeretek én magában, modoros felhang nélkül a felsorolt és betámadott tételek listájában. Tudok hozzájuk állni jótékony kritikával, nem akarom elpusztítani őket, csak jobb helyükön kezelni. Emellett nagyon örülnék, ha sokan, akik most nyitnak kocsmát, akik most adnak fel álláshirdetést, akik most kreálnak a kocsmában új vendégkommunikációt, szembesülnének a felhasználók (=vendégek) tudatosságának mértékével, és ők is hasznos mértékben elgondolkodnának egy-egy rosszkor rosszul utánzás előtt és legalább olcsóbb lenne a hülyének nézés vagy ne az lenne drága. Aranyellentmondás, hogy a múlt, aminek (pl. vendéglátós) stílusjegyeit a jövő ikonikusként tartja majd számon, pont attól lehet súlyos, hogy kellő mennyiségben létezett egykor, de azt, hogy ez már fárasztó is volt, túl sok is volt, csak a jelen emberei élték át.

Másik írások a Kocsmaszociólógiából:

A kocsma leghangosabb vendége

A tinédzserek közterületen ivásának menőségi szabályai

A kocsmai elhatárolódás optimális mértéke?

The post Az új modoros kocsmák kora is lejárt? appeared first on Kocsmaturista.