Tihanyba tényleg érdemes elzarándokolni, mágikus a hangulata: pompás kilátás a Balatonra, nádfedeles házak pepitában, kanyargós utcák lefelé-felfelé, művészi hangulat és lépten-nyomon valami meglepetés. Megéri túltekinteni a hömpölygő turistatömegen!

Az apátság máig kulcsszereplője a falunak. Azzal kezdődött minden. Évszázadokkal megelőzte a Balaton népszerűségét. Az altemploma még az alapításkori (1055) miliőt idézi, viszont a modern apátsági élet nagyon is halad a korral. Facebookon is képviseltetik magukat, és bekapcsolódnak a jelen gasztronómiájába.

Több saját termékkel rendelkeznek. Ez nem idegen egy apátságtól, hiszen az alapvetően egy gazdálkodó egység, aminek célszerű ilyen módon is külvilági jövedelmet termelni. Nagyon sok sajt, sör, gyógynövénylikőr és egyéb portéka kötődik világszerte apátságokhoz, kolostorokhoz. A Tihany eredeti neve után keresztelt Tichon söröket a szerzetesek a tapolcai Stari Sörfőzdénél főzetik. Ezek kapcsán szólt Katona Csaba megszokottan szellemes és informatív előadása többek között a szerzetesi sörfőzés történelméről és a felszolgált sörfajták jellemzőiről.

Én sokadik alkalommal is bőséggel jegyzeteltem újdonságot. Az apátság példásan állt a vendégeihez. Vendéglátóipari gondoskodással figyelték, hogy az este minden rezdülése jól sikerüljön. A sör mellé falatokat (sajt, olíva, fekete erdei sonka) is kínáltak. Hazabeszélve már csak egy jó tihanyi kocsma kellene tőlük a kerek összképhez. Ehelyett ott van nekik saját térnek a Rege cukrászda, aminek teraszáról olyan üdítő a kilátás, hogy egy kávé rögtön kettőnek hat. Tihanyi kocsmából pedig van pótlék szerencsére, regélem is mindjárt.

A sörbemutatón túl specialty török kávét kóstoltatott az újonnan nyílt győri Szomszéd Kávéház és Bár, amit direkt erre a napra pörköltek és közben a srácok is rendre meséltek a kávétörténelemről, többek között Illy Ferenc szerepéről. Imádom ezt a párosítást; fogyasztás közben tanulni.

A kiállítás másnapra maradt. Az első éjjelre maga Ágoston atya javasolt kocsmát, aki szuper karakter, komolyan veszi a feladatát, de mégis közvetlen, emberi és humoros: „…és utána le lehet még menni a Pedro-ba.”

PEDRO – A Tihanyi Apátság szomszéd kocsmája

A Pedro tényleg annyira közel található az apátsághoz, hogy szó szerint látod az udvari kapuból. Aki a közelben jár vagy száll meg, bátran menjen be, kellemes és kulturált!

Mindenféle ember és korosztály megfordul. Mi mozgalmas hétvégén jártunk ott, ezért ugyanúgy volt élet délután, mint késő éjjel. Van terasza elől-hátul, lehet napozni vagy hűsölni napszak szerint, de a belső rész is marasztaló, sok faanyagtól otthonos.

Nekem legjobban a vízcseppes, gigászi lámpaégők tetszettek.

Adott csócsó és darts is, amit rendszeresen ki is használnak a vendégek, sőt hívnak játszani. Benn akár még táncra is perdülnek. A rizlingfröccs kellemes, a csapon Staropramen és Borsodi kínálkozik, a sofőröknek pedig többféle limonádé. Az árakon amúgy meglepően nem érződik a turisztika hatása.  Egy nem túlkomplikált, de masszívan jó hangulatú, gondosan megkomponált belterű, élettel teli, pörgős kiskocsmát ismertünk meg. Ha valaki fesztelen, de korrekt közeget keres Tihanyban egy pár kör italra, itt megtalálja. Mi törzsvendégek lettünk a három napunk alatt.

Tihanyi Színház Büfé – Kocsma kilátással

Engedem, hogy a hívei vitatkozzanak a besorolással. Mi viszont kocsmának használtuk, mert az esti bandukoláshoz még jól esett egy helyet nyitva találni. Koppra zárás előtt érkeztünk, és örültünk, hogy egy búcsú hosszúlépésre még befértünk. Ahhoz már reggel kellett visszajönni, hogy lássuk, hogy a Bujtor István Szabadtéri Színpad mellett 3 éve működő fröccsre, sörre ideális terasznak távolba révedve milyen jó kilátása van a Belső-tóra. A falatozókat hamburgerrel és grillszendviccsel várják a büféprofil jegyében. Jó a kávé (Hausbrandt) jópofa logóval. Biztosra veszem, hogy egy színpadi élményt is felfokoz az itteni közeg.

„PISTA BÁCSI borozója” – Az alapvető tihanyi kocsma, ahova párhuzamosan vittük egymást

Az egyik délelőtti kimozduláson Csabával mindketten úgy döntöttünk, hogy mutatunk egymásnak egy jó kis kocsmát, amit ismerünk a faluban. Közeledvén egyre gyanúsabb lett és be is igazolódott, hogy ugyanoda vezettük egymást, Pista bácsihoz. Nem kell sokáig gondolkodnom, hogy az apátság után ez legyen a következő dolog, ami eszembe jut Tihanyról. Régen garázs volt, ami már feltételezéses alapon is látszik rajta. Viszont több ember „állt be” itt, mint autó, mert gyorsan felfedezték mint kocsma-tehetséget.

A gyenge viccemen túl széles körben vállalható, sőt örömet ádó egység. Nem egy biztos komfortzóna középpont minden úri ízlésnek, de a régi idők romantikája szedetlenül munkál pár négyzetméterén.

Nagyjából 35 éve létezik borozóként. Pista bácsi és felesége 1991 ben vették át. A mosolygós önvallomás így hangzott: akkoriban a feleségem még mini fánkot árult, de itt ragadtunk a kocsmában. És milyen jól tették!

Szerzetesek asztalánál kiállítás a Múzeumok éjszakáján

Saly Noémi személyére már több közös ismerősünk irányította a figyelmemet. Témámba is vágó jelvényei alapján ő a Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum sztármunkatársa, írónő és nem utolsó sorban kávéháztörténész. Örömmel ismertem meg itt és éltem át a tárlatvezetését az épp Tihanyi Apátság múzeumában állomásozó Szerzetesek asztalánál című vándorkiállításához a Múzeumok éjszakáján.

Nagyon tömény, információdús vezetés volt, kiemelendően felpezsdítő, sziporkázó előadásmóddal. A végén azt nem tudtam eldönteni, hogy ő volt Katona Csaba díjas vagy Katona Csaba előadása Saly Noémi díjas. Két előadáson ilyen jót szórakozva tanulni istenien hatékony kombináció. Sok eredettörténettel, legendával lett gazdagabb az elmém, figyelemre méltó kiállított tárgyak között.

A szerzetesek a mai italkultúra szilárd alappillérei közé tartoznak, ezért a teljes képhez nélkülözhetetlen az ő szerepük és legendáik ismerete. Több hiányzó kirakódarab került most helyre. Többek között a művészettörténész kolléganő, Rákossy Anna előadásából az, hogy Jedlik Ányos, a szóda és közvetve a fröccs feltalálásával illetett győri bencés szerzetes anno a Tihanyi Bencés Apátság által üzemeltetett Balatonfüredi Gyógyfürdő savanyúvízét hiányolva kezdett el egy szikvíz masina kiötlésén gondolkodni. Több se kellett ezeknél, meg is vettem a kiállítással azonos című könyvet Saly Noémitől.

András királykeserű és Anasztázia levendulalikőr

És hogy vesz még részt a Tichonon is túl a bencés rend a mai italkultúrában? Van egy férfi- és van egy női közönségnek szánt likőrpárosuk, az apátságot alapító I. András királyunk és kijevi felesége, Anasztázia után elnevezve. Az egyik keserű, a másik édesebb. Mi egy kisüveges Andrást felosztva búcsúztunk Tihanytól a Balatonra visszatekintve.

Elhiszem én, hogy szép szín a levendulalila, de Tihany elsődleges színe akkor is a panoráma vízszíne marad számomra. Meglehetősen gyanús nekem, hogy a bencés apátoknak kizárólagos szerződése van a tihanyi Balaton színére Istennel.

Folytatás Balatonfüreddel…

Ha addig is extra tartalmat olvasnátok magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedveljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát!
Térképen a tihanyi kocsmák is:

Korábbi balatoni témák a Kocsmaturistán:

Balatonvilágos – a hedonisták purgatóriuma

Keszthely: Nosztaliga, sörfesztivál, helyi kiskocsmák

Siófok háttal az idegenforgalomnak

The post A tihanyi kocsmák levendulántúli sugárzása appeared first on Kocsmaturista.

Emlékszem, amikor 2013 környékén én is elkezdtem odafigyelni az „új” magyar sörökre, a Stari volt az egyik első márka, amit megjegyeztem. Kapható volt az akkor már „sztár” bulinegyedben is és a bandából lányok szívesen gurították a szilvásat. Azóta a sörfőzdék csak jöttek, és bár nem annyira mentek, de a Stari végig jelen maradt, és mindenhol feltűnt, sőt új és új sörökkel jött ki, de fővonalaiban megőrizte saját korábbi állásfoglalását a sörvilágban, és nem táncolt automatikusan újabb idők újabb dalaira.

A 25. születésnapjukon eljöttek megünnepelni magukat Budapestre, az Élesztőházba és szó szerint leleplezni az új címkéiket.

Mivel én akkor épp Hollandia térképére voltam kitűzve, Borzavári Csaba barátom volt jelen helyettem az eseményemen, aki már többször fotózott az oldalra, de most fülelt és kérdezett is. Tőle tudom ezt a mesét.

A Stari amúgy egy három fős családi vállalkozás: Apa és fia és fiú párja. Az ifjoncabbak voltak jelen a sörfőzde részéről. Egy moderált beszélgetésben mesélt Starcsevics Péter és Simonovics Edina.

A Starcsevics vezetéknév már elárulja, hogy szláv „öreg” ide, sztár meg oda, innét ered a név. Viszont ez illik is a profilhoz, mert szó szerint vett családi vállalkozásról van szó, mindent ők tartanak kézben.

Csabát nagyon pozitív benyomásokról számolt be, főleg a személyes beszélgetésük kapcsán. Azt mondta, hogy látszik, hogy boldogok attól, amit csinálnak és nagyon élvezik. Jó visszacsatolásokat kapnak közvetlenül a fogyasztóktól és a kocsmárosoktól is. Még azt is bírják, hogy sok munkájuk van a sörfőzéssel, és folyamatosan bővülnek.

A frissen leleplezett új címkéik, így néznek ki, klasszikus megjelenés mellett elköteleződve:

Viszont nem csak külcsínben újultak, hoztak új sört is a jeles évfordulóhoz, egy idehaza ritka típust, amerikai lagert. Ők távol maradtak a most turbós ipa-apa vonaltól. Úgy gondolják, hogy jót főznének azokból is, de nem azt az irányt választják. 

Bőven volt már mire visszagondolniuk az eltelt 25 évből, az egyik kedvenc emlékük a meggyes sör bemutatkozójához köthető. A sörfesztiválon, ahol debütáltak, olyan népszerű lett és gyorsan terjedt a híre, hogy folyamatosan kígyózó sorban várakoztak érte. Később egy visszatérő vásárlója feldobta, hogy ha ilyen jó meggyes sört tudnak, akkor mit hoznának ki egy jó szilvából, és láss csodát!

Szintén jelentős mérföldkő volt a tavalyi szurkolói sör széria, az Építők négyféle söre, amit a Telekom Veszprém kézilabda csapatnak dedikáltak. Apa és fia nagy kézilabda rajongók. Beszéltek a vezetőséggel és két hét múlva már gyártották is a szurkolói sört, 25 különböző címkével.

Hasonló aktualitás, a Gizella sör megalkotása, most májusban, ami Veszprém város sörének készült, Gizella királyné emléke előtt tisztelegve. Csatos üveges, fél literes sör, a bajor sörtisztasági törvénynek megfelelően gyártják, ezzel is kacsintva a királyné bajor származására. A Gizella-napokon tarolt. A kereskedelmi bemutatkozása épp folyamatban van. Plusz pont jár a mikro-történelemleckének a címkéjén.

Hosszabb sörös kikacsintás után, mindig szeretek kitérni a főtémámra is, a kocsmára. Ezért felhívtam Edinát és megkérdeztem, hogy hogy aránylik a Stari sör Tapolca kocsmaéletéhez. Elmondása szerint a helyi kocsmákba nem sikerült betörni, sőt meglepő módon még mindig előfordul, hogy más városok kirakódásain találkoznak olyan tapolcaiakkal, akik nem is tudták, hogy van egy 25 éves sörfőzde a városukban.

Azért talán nem kell olyan messzemenően gondolkodni, hogy senki sem lehet sörfőző a saját hazájában. A laktanya idején még jobban futott ott is, és most is nyílnak új felületek a tapolcai értékesítésnek, még ha nem is a kocsmák azok. Az új strandon nagyban árulják, és van aki ezért jár vissza, illetve van egy vendégház, ahol direkt helyi termékekkel töltik fel a hűtőt a szállóvendégeknek és ennek a Stari sör is része.

Átmenetileg a Starcsevics család sem képviseli magát a tapolcai vendéglátásban, a főzde bővülése miatt a helyben lévő korábbi sörözőt és éttermet bezárták. A megoldás az lesz, hogy a főzde költözik nagyobb helyre, és akkor a régi vendéglátót nyithatják újra, így a sajnálkozva visszajáró korábbi törzsek visszakaphatják a körtefa árnyékában sörözés élményét.

Remélem, amikor eljutok Tapolcába, én is részesülhetek már ebből az élményből. A Tapolcai látogatást már nagyon várom. Biztató, hogy megnyerte a Mert utazni jó, utazni érdemes blogon a MAGYARORSZÁG KEDVENC KISVÁROSA 2016 versenyt. Ekkor én is kattintottam és igencsak jól mutat ez a 8 éves korom óta nem látott kisváros:

http://mertutaznijo.cafeblog.hu/2013/11/20/tapolca-a-barlangok-varosa/

Az eseményfotókat Borzavári Csaba készítette.

Ha extra tartalmat is olvasnátok magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedveljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát!

Hasonló téma a Kocsmaturistán:

Sínen a nógrádi kisüzemi sörgyártás – Fűtőház Sörfőzde

Hatvan serkortyra Hatvantól

The post 25 éves a Stari Sör Tapolcáról – Öreg és Star! appeared first on Kocsmaturista.