(7. kassai állomás, összesen 1162. állomás – 2018. március)

Egy átlagosnál inkább szűkebb utcai bejárat mögött, egy keskeny folyosón túl, lépcsőn lefelé egy hatalmas, tágas pincecsarnokra nyitottam ajtót, ahol az ottani rockerek éjjel-hajnalban az addigi modern polgári sörözők népéhez képest szinte másik fajként éltek nagy létszámban és törzsi rituálét tartottak. Lenyűgözött! A Collosseum Kassán felvállaltan réteghely. A bejegyzés címe eleve a saját szlogenjük („Where the subculture lives„).

Kedves kassai idegenvezetőm, Timi vitt el oda, rögtön a megérkezésem után, nyitás előtt, felkészítve arra, hogy az első kassai éjszakámat erősen ajánlott itt befejezni, ha mindent látni szeretnék. Innét indulunk:

Először ide érkezünk:

Nyitás előtt csak az előző éjszaka egy ott hagyott söre árulkodott arról, hogy mivel állhatunk szemben és a takarítónők jó indulata, ami bepillantást engedett egy kis előzetesre:

De a javát tényleg éjjelre hagytam, ekkor már 6 állomáson túl voltam és lezárásképp ide érkeztem. A „belvárosi Kassa legvagányabb éjszakai helye” címért folytatott versenyben a Collosseumot nehezen hiszem, hogy bármi is letudná győzni. Egy szimpatikusan vad és nyers rockkocsma és koncerthelyszín.  Bár láthatóan több zenei stílusra be van rendezkedve párhuzamosan. Olyan, mint egy punk-abb Dürer kert. Az egyik legnagyobb meglepetés, amit Kocsmaturistaként valaha átéltem.

Épp egy koncert után pakoltak el, amikor lenéztem.

Spannolós volt a vendégsereg, sokan tudtak magyarul is, sőt itt hangzott el az a mondat, amikor angolul kezdtem beszélgetni: ugyan már, fél Kassa beszél magyarul. Árultak itt is kisüzemi söröket is, viszonylag elég olcsón, letét díjas műanyag pohárban. 4 deci IPÁ-t kb. 450 Ft-ért ittam. Elég mesterkélt íze volt, de ár-értékarányban teljesen rendben volt.

Az agyamba égett életkép innét az volt, ahogy a koros fellépők és üdvrivalgók koncertje után egy idős pár a bevásárló szatyrából evett és etette egymást az egyik ficakban, majd mikor jól laktak, pulthoz ment a férfi még egy sörért és egy pohár borért a néninek.

A Collosseum különös világ, nagyon ajánlom megismerkedni vele mindazoknak, akiket nem tart vissza, sőt akár vonz is egy ilyen helyszín. Számomra is ezzel lett kerek Kassa! Kellenek az ilyen helyek is az egészhez! Aki arra jár, figyelje a zenei programjaikat is, ha szívesen benevezne egy-egy helyi koncertre. Érdekesség, hogy e sorok írásakor pl. Alvin és a Mókusok koncertet is hirdetnek a honlapon.

Önmagában, extra program nélkül is megéri a hely, csak látni átélni, tele elborult falfestményeivel, meglepő tárgyaival, bolyongós termeivel, és fesztelen, lázadó miliőjével.

Ráadásul hajnali négyig van nyitva mindennap. Így aki belecsúszik az éjszakába, az számíthat rá.

További képek a Collosseum Club Kassáról 2018 márciusából:

Collosseum Kassa Honlap: http://www.collosseum.sk/

Nyitva tartás: mindennap 18:00-4:00

Cím: Vrátna 639/70 04001, 040 01 Staré Mesto, Slovakia

Kocsmaturista térképen Kassa meglátogatott kocsmái is a Collosseum Clubbal:

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

Korábbi Kassai beszámolók:

Pivovar Golem – Kassa legrégebbi működő sörfőzdéjének vendéglője

Dobré Časy – Kétszintes kisüzemi sör-erőd Kassán

Kassa kocsmavilágának alakulása

Camelot, Kassa – Pilsner Urquell múzeum söröző-étterembe foglalva?

The post Collosseum, Kassa – „Ahol a szubkultúra lakik…” appeared first on Kocsmaturista.

Eddigi beszélgetéseim alapján sokan szeretik Prágát Kassán és a cseh sörnek is nagy presztízse van. A teljes nevén Camelot Pilsner Pub és Középkori Étterem viszont ezen felül is több, mint sima csapolda. Itt helyben, a vendégtérben látható a tulajdonos büszke kassai Pilsner Urquell sörcikkgyűjteménye, főleg korsókból és poharakból. 

Egy látványos nyilvános magánygyűjtemény

Gyakorlatilag akármerre bolyongunk az méretes, de több kisebb teremre osztott étterem földszintjén, ott különböző korok és irányzatok (kerámia vagy üveg, fedeles vagy nyitott, stb.) PU relikviákba botlunk polcokon és vitrinekben, elismerésre méltó mennyiségben.

Ez azért elég különleges faktor. A gyűjtemény fővonalán túl is érdemes egyéb részleteket vadászni a szemünkkel: például egyes lámpák is Pilsner poharakból készültek,

sőt a szobanövények élnek félbevágott PU mini fémhordókban.

Ezen kívül a szabadon maradt falkaszakaszokat is  fekete-fehér keretes PU fotók és régi reklámok borítják.

Annak ellenére, hogy a hely nevében is szerepel a Pilsner Urquell sörmárka, én sem véletlenül használtam az étterem besorolást. Ez a legkevésbé „csak” kocsmás az eddig feldolgozott kassai helyek között. Hiába sötét bútoros, sörházas a berendezés, az étterem profil abszolút domináns. Nincsenek a pultnál bárszékek, se bárasztalok és még ha nem is előírás, de szinte mindenki étkezik is. Amúgy a szépen tálalt étel finom is. Másnap visszajöttem ebédelni. És a megfelelően hasonlított magyarországi (budapesti, más nagyobb városi) árakhoz képest még akár olcsóbb is egy belvárosi, színvonalas, jól megkomponált helyszínen.

Egyéb extra, hogy a PU sört háromféle Csehországban is híres, más-más habarányú csapolási technikával is kínálják. Képen balról jobbra, szlovák néven: Hladinka, Snyt és Mliko (vagyis „selymes, snitt és tej”).

Helyi idegen vezetőmmel, „Boboval Peboxxal”, aki többek között pánszlovákiai kocsma- és sörblogger, (KamNaPivo.sk) ki is próbáltuk mindhármat.

A Mlikot még amúgy komótos ivóként is meg tudtam inni húzóra. Viszont figyelem: CSAK Pilsner Urquell-t árulnak. Tehát ha az nem a söröd, ez nem a söröződ. 

Borokból cserébe büszke kínálattal készültek fel, egy háromszor díjazott borszakértő válogatásai.

Na, de miért is Camelot?

Erre a kérdésre a pinceszint ad választ. Ott lovagéttermi díszlet fogad.

Meglepett viszont, hogy ezt a szintet épp senki nem használta, miközben fenn telt ház volt. Az utcaszinten is van külön figyelemre méltó látványelem, a közvetlen kis keresztutcát az utca végi templommal ábrázoló falfestmény!

Zárszóként kényelmes, kellemes, igényes hely, ugyanakkor a legturistásabb, legvasaltabb is az érintett kassai állomások közül. Turistákra is optimalizált, mégsem turista csapda. Viszont a feljebb sorolt egyediségei ellenére sincs meg az a természetes helylelke, ami mondjuk a Pivovar GOLEM–ből magától árad. A PU rajongó Kassa látogatók inkább a boros, étkezős társaságukkal tölthetnek el itt egy több kört, míg a kevésbé „Pilsner” kedvelő sörös barátok tovább vágynak. Egyszer mindenképp érdemes meglátogatni, ha a városban jártok, hiszen „múzeum belépőnek” számít már egyetlen sör is, a többi meg helyben elválik.

Köszönöm egyik kassai idegenvezetőmnek, „Bobo Peboxnak” alias Bognár Péternek, a kassai házi sörfőzők egyesülete (Košická Domovaričská Divízia) elnökének és a KamNaPivo.sk bloggerének a meghívást, és a konzultációt. Tőle is tudom, hogy még legalább két PU Pub van Kassán, az egyik az Aupark plázában.

Camelot Weboldal: http://www.restaurant-camelot.sk/

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 11:00-24:00, Szombat-Vasárnap: 12:00-24:00

Kocsmaturista térképen Kassa is a Camelot Pilsner Pub and Medieval Restauranttal

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

Egyéb kassai sörözők a Kocsmaturistán:

Pivovar Golem – Kassa legrégebbi működő sörfőzdéjének vendéglője

Dobré Časy – Kétszintes kisüzemi sör-erőd Kassán

Tágabban Kassa kocsmaéletéről:

Kassa kocsmavilágának alakulása

Egyéb Kocsmaturista állomás látványos helyi gyűjteménnyel: Bar Mercato, Bologna:

Bar Mercato, Bologna – 150 törzsvendég portré galériája

The post Camelot, Kassa – Pilsner Urquell múzeum söröző-étterembe foglalva? appeared first on Kocsmaturista.

(3. kassai állomás, összese 1158. állomás)

A Dobré Časy név annyit tesz, hogy jó idők, de azt is ráaggathatnánk, hogy új idők, ez ugyanis egy kortárs (főleg) kisüzemi söröző. Sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnád! Mikor azt hiszed, hogy egyszer már körbejártad, akkor jön az igazi meglepetés: két különböző szintje két külön bejáratos, így majdnem kétszer akkora, mint elsőre tűnhet.

Jó időknek jó söreivel…

Itt modern sörfajtákat lehet választani vegyes portfólióból. Vannak szlovák és nemzetközi sörök is összesen 50 sörcsapról (felül 26, alul 24) és még több üvegben félfalnyi polcokon és sörhűtőben.

A Dobré Časy saját sörfőzdével is rendelkezik a Poprádi járásban, Szvit városban, melynek neve viccesen God Times Brewery.

A jó időkből így rögtön isteni idők lettek! A választékukban azonban más szlovák mikrofőzdék (pl. a kassai Padre Craft Brews) kínálatából is válogatnak,

és alkalmaként akár nemzetközi kollaborációs sörök is megtalálhatók. Én pont egynek a premierjére mentem. Itt ismertem meg egyik kassai idegenvezetőmet Bobot, alias Bognár Pétert, akinek pont sörpremierje volt.

Gerillamárkája, a Wardorbe Beer Manufactury a bolgár Rhombus Brewery-vel készítette közösen a Dirty nevű nagyon finom Imperial Milk Stoutot (tejcukorral erjesztett erős fekete sör).

A Dobré Časyban gyakori a (túlnyomóan kisüzemi) cseh sör (pl. Matuska). A cseh különlegességre hajtó vendégek a kedvelt Pardubicei porterrel is többször találkozhatnak. A cseh után a legfeltűnőbben visszatérő sörnemzet belga. Nemzetközi craft-sör-sztárok közül nagyjából a magyarországi megfelelő helyeken is legszokásosabb BrewDog, Mikkeler, Ominpollo, Stone és Põhjala mutatkozott meg. Azért egy-két nagyüzem vagy közepes gyártó neve vagy terméke is be-becsúszott itt-ott (Primator, Svijany, Guiness, Erdinger, Paulaner, stb.).

Az árak európai szemmel egyértelműen inkább kedvezőek, sőt a mai magyar kisüzemi sörözők jellemző listaáraihoz képest is alacsonyabb árazással szembesültem, pl. 2,30 Euro körül fél literes korsó áron simán lehetett God Times Brewery söröket inni, cseh kisüzemit drágábban, cseh nagyüzemit olcsóbban. Az eddig kóstolt 2 G.T.B. sör teljesen rendben volt, de lehorgonyozó emlékezetűt még nem találtam e kis merítésből.

A sörön túl borral pont nem szembesültem. Az általános rövidital (vodka, rum, whiskey) márkák (+jäger) és kevert italok, koktélok észrevehetőbben képviseltették magukat.

A Dobré Časy, mint gasztrókocsma

Gasztrókocsmaként is teljes gőzzel működik. Másoktól főleg kövér hamburgerekbe harapásokat lestem el, de olyan sokféle terjed az étlap, ahogy a tér is.

Extra meglepetés, hogy itt kapható napi menü, mert egy ilyen helytől nem feltétlen várnánk. Van napi ajánlat utcakajára (hot-dog menü, hamburger menü), de akár klasszikus egytál ételekkel, de még vega változattal is készültek, és ezeket menüidőben sörrel, kávéval és üdítővel is lehet kombinálni.

Szép időnk is van, szomszéd?

A Dobré Casy összességében jól esik a szemnek, nyerő a térelrendezés, a világítás, és van néhány meglepetés installáció itt-ott, de nem a külcsínnel akar nagyot durrantani.

Személyes kedvencem a lenti pult talpazata, ami évszámról évszámra veszi végig a sörtörténelem fontos állomásait, egyenrangú dátumként kezelve a Dobré Časy alaptítását is.

Ajánlólevél

A helyi kisüzemi sörök vadászai Kassán itt jól járhatnak. Nagy mennyiségben kóstolhatók szlovák és cseh kisüzemi söröket, és kaphatnak egy előre mutató mintát Szlovákia második legnagyobb városának menő sörözőiből. Akkor is ajánlom, ha valaki simán csak friss, mai szellemű, pozitív kisugárzású belvárosi gasztrokocsmára vágyik Kassán. Emiatt több csak női társaság is kiszúrható. Első két látásra nem annyira vegyülős-bandázós egység. Az alsó szinten könnyebben alakul ki társasági kocsmahangulat, míg a felső az vendéglősebb. Ezzel együtt nem az éttermi protokollnak ágyaztak. Bátorító jel ebbe az irányba a csócsó és a zenegép is.

Ha valaki főleg közel akar lenni a kályhához pulthoz, az akár meg is szállhat itt, mert a Dobré Časy panziót is üzemeltet az épületben.

„Idő”ugrás

Ha valaki pedig Poprádban jár, aminek közelében a God Times Brewery sörfőzde működik, ott van egy másik Dobré Časy is, ahol még én sem voltam. Lehet vele próbálkozni és annak én is kíváncsian várom a meséjét.

További képek

Köszönöm egyik kassai idegenvezetőmnek, „Bobo Peboxnak” alias Bognár Péternek, a kassai házi sörfőzők egyesülete (Košická Domovaričská Divízia) elnökének a plusz információkat a Dobré Časyról is.

Dobry Časy Facebook oldal: https://www.facebook.com/dobrecasykosice/

Nyitva tartás: Hétfő: 11:00-24:00, Kedd-Szerda: 11:00-1:00, Csütörtök-Péntek: 11:00-2:00, Szombat: 16:00-00:00, Vasárnap: 16:00-24:00

Kocsmaturista térképen Kassa is a Dobré Časyval.

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

 Kassa kocsmavilágáról a Kocsmaturistán:

Kassa kocsmavilágának alakulása

 Egyéb szlovákiai témák a Kocsmaturistán:

Nyitra (Szlovákia) első látásra – éjjel/nappali kocsmasaláta

Pozsony 15 kocsma után – 1. rész

Pozsony 15 kocsma után – 2. rész

The post Dobré Časy – Kétszintes kisüzemi sör-erőd Kassán appeared first on Kocsmaturista.

(2. kassai állomás, összesen 1157. állomás)

Tényleg érdemes elmenni oda, kezdetnek rögtön a békebeli hangulatáért, az ikonikus Golem szoborral szembesülésért és fotózkodásért, és a ház söreiért.

Én kétféle stabil klasszikus sörükkel találkoztam, amiket több, mint 15 éve készítenek: világos és barna lager. Tájékozódásom alapján azonban bécsi ászokot és szezonális söröket is főznek (pl. „cseh amber lagert”, búzamalátával vegyített világos lagert és tökös lagert.

Ezeket nyilván nem a trenddiktáló/követő sör-ínyenceknek ajánlom elsősorban, de az itt sörözés még nekik is emblematikus élmény, jó felütése egy kassai kocsmatúrának. 

Útbaigazítás a Golemben

Amint belépünk rögtön köszönhetünk a recepciósnak, aki a zsidó népi mitológia prágai alakja. A legendája a szobor mellett angolul is olvasható.

A fogadó helyiségektől balra a kisvendéglő- és kocsmarész vár, ahova inkább sörözni, italozni és sörkorcsolyákat fogyasztani ülnek be a helyiek.

Jobb oldalán pedig egy elegánsabb étterem terül el Prága témájú falfestményekkel.

A kedves házi asszony, Beáta ugyanis nagy Prága kedvelő. Én kocsmakorcsolyának hermelint (fűszeres olajban pácolt camambertszerű cseh sajt) rendeltem, ami teljesen rendben volt. Ettem már ütősebbet is, nagyobbat is és olcsóbbat is, de mindenben csak picit maradt le, így bátran ki lehet kérni.

Kornel Kornelsson egy tál marhanyelvet evett. Őt volt az a vendég, aki útba igazított további kassai kocsmákhoz. A cetlije máig megvan, mint egy bakancslista.

A Golem teljes éttermi étlappal bír, úgyhogy megéhezés esetén is lehet számítaná rá. Sőt, ha úgy érkeztek, napi menü is kapható barátságos áron, házias, nagy adag ételekből, akár magyaros (szegedi gulyás, paprikás csirke), akár cseh (knédlis szaftos húsok) behatással is.

Az italkínálat sem áll meg a sörben, pl. a Magyarországon is ismert R. Jelínek cseh termékeket (párlatok, likőrök, stb.) is gyorsan kiszúrtam:

A sört pedig a mellékelt ábra szerint elvitelre is csapolják. Íme két távozó municíója:

Összességében jó érzetű, szimpatikus hely a Golem, és főleg a kassai új kocsmák sűrű mezőnyében pont ezzel az időtálló klasszikus arculatával számít egyre jobban kuriózumnak. Lévén a hangulatos piactéren található, piacidőben egybeköthető program a piacozással. Legalább egynek én is örömmel továbbajánlom, ahogy nekem is mosolyogva ajánlották mások.

További képek

2018. április:

2018. március

Facebook oldal: https://www.facebook.com/pivogolem/

Nyitva tartás: Hétfő-Csütörtök: 11:00-23:00, Péntek: 11:00-1:00, Szombat: 17:00-1:00, Vasárnap: zárva

Köszönöm egyik kassai idegenvezetőmnek, „Bobo Peboxnak” alias Bognár Péternek, a kassai házi sörfőzők egyesülete (Košická Domovaričská Divízia) elnökének a plusz információkat a Golemről.

Kocsmaturista térképen Kassa is a Golemmel

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

 Kassa kocsmavilágáról a Kocsmaturistán:

Kassa kocsmavilágának alakulása

 Egyéb szlovákiai témák a Kocsmaturistán:

Nyitra (Szlovákia) első látásra – éjjel/nappali kocsmasaláta

Pozsony 15 kocsma után – 1. rész

Pozsony 15 kocsma után – 2. rész

The post Pivovar Golem – Kassa legrégebbi működő sörfőzdéjének vendéglője appeared first on Kocsmaturista.

2018 márciusi és áprilisi látogatások alapján

Olyan, mintha Kassa kocsmavilága nyomott volna egy újraindítás gombot. Egy új vándornak 2018-ban gyorsan szembetűnő lehetett, hogy milyen sok hely számolhat be arról, hogy viszonylag frissen, egy pár éven belül nyílt csupán. Az új kocsmák megítélése a régiekkel szemben erősen más, és (akár szeretik, akár nem,) ezt a különbséget óhatatlanul átélik a vendégek és a városlakók. A régi kocsmázók között ez öngerjesztő beszédtéma. Gyorsan megindul tőle a nyelv. Hasonlóan történik, mint Magyarországon, drasztikusan frissül a kocsmaállomány, csak talán a városméretből is kifolyólag már előbbre tart, mint Magyarország főváros utáni nagyobb városaiban.

Kassai sörözőhelyzet

Feltűnő, hogy arányaiban még több ponton kapható üvegben, és akár csapon a kisüzemi sör. Tíz Kocsmaturista állomásból, ahol megfordultam, nyolcon volt kapható valamilyen kisüzemi sör vagy legalább helyben főzött ház söre vagy ház tanksöre, és még tudták sorolni a hátralévő hasonló sörözőket!

Azt most ne felejtsük el, hogy nem fővárosról beszélünk! Hozzátartozik, hogy Pozsony és Kassa között országos viszonylatban nagy a távolság és viszonylag hosszú a közúti utazás, főleg tömegközlekedéssel, így a 240.000 lakosságán túl Kassa földrajzilag sem él Pozsony árnyékában. Kassa környékének önálló sörforradalma van. Eperjesi házi sörfőzők véleménye szerint miniben Nyugati part-Keleti part szituáció alakult ki. A szlovák söröket érdemes kóstolgatni a sörkedvelőknek, az új hullám már itt is eltávolodott a múlt századi cseh klasszikus vonaltól. Kisebb tradicionális helyi főzdék, mint a Pivovar Golem (CIKK) még mindig csak lagereket főztek ugyan,

de az újak kínálatában már ugyanúgy megtalálhatók voltak a csavarosabb fogások, mint milk stout (tejcukorral erjesztett fekete sör), teás IPA, sőt még a tokaji borvidék szlovák oldalának aszúszőlőjével készült „Tokaj IPA” is. A sörözőkről további részletek a NAGY KASSAI ÖSSZEFOGLALÓBAN lesznek olvashatóak.

Többségében eleve robusztusabb, nagyobb szabású sörözőket találtam: nagyobb méret, több terem, akár több szintes példányok kínálkoznak.

A Dobré Casy nevű modern kisüzemi söröző két szintjének eleve két külön, független bejárata és egy-egy sok sörcsapos pultja volt.

Ezekben a sörözőkben a vendéglős szolgáltatás és ételkínálat rendszerint kerek, bőséges. És ugyan jártam két főleg modern borbár profilú helyszínen, úgy tűnik Kassa is főleg a sörtől hangos. Hozzáteszem, az elhivatottak szerint Kassa arra is büszke lehet, hogy bár saját maga nem része borvidéknek, de szépen koncentrálja környező borvidékek borait. Modern borbárokból a következő kettőt tudom ajánlani az eddigi látogatások alapján. Mindkettő borszaküzlet is egyúttal, de mindkettőben jelen van a mai sör is. 

Dva Dve:

Barrique Pivotéka & Vinotéka:

Kassa régi és új kocsmái a ringben

A régi kassai kocsmai vendéglátásra saját vérmérséklete szerint valaki fejét rázva emlékszik, valaki szimpatizáló nosztalgiával. A belvárosban már nehéz is igazán régi kocsmákat próbálgatni, úgy tűnt, hogy még a helyiek is keresve találják csak őket. Az egyetlen, ami igazán kilógott a színvonalas sorból a piactéren lévő Café – Pub Dominik. 

Bár én ennek a stílusnak is megtalálom a maga romantikáját, tárgyilagosan mégis ez hasonlított leginkább Magyarország rossz hírű régi kocsmáira. Egyszerű berendezés, szűkös kínálat és már reggel részeg vendég, stb. Alighanem ahhoz, hogy nagyobbat merítsek a régi kassai kocsmastílusból, már nekem is kijjebb kell mennem a belvárosból következő körben. A központban is sejlik még néhány példány, de ott ez a fakuló múlt egyre átadja a helyét egy új típusúnak, amire láthatóan van igény és kereslet.

Számomra leginkább az kettős szempont, hogy hogy álljak ezekhez a magyarnál jellemzően nagyobb tömeghelyekhez. Prágában például egyértelműen nem szerettem a nagy vendéglátó tereket, mert nincs bennük belsőségesség élmény, és vendégként futószalagon éreztem magamat. Lehet kategórián belül egyik jobb a másiknál, de eleve nem ebbe a kategóriába vágyok vissza. Kassa azért más, hiába a nagy terek és a sok ember, mivel nincs akkora a tömegturizmus, a vendégek nagy része helyi, „otthon van”. A személyzet is ráérősebb, emberibb, spanolósabb, még „tisztelik” az idegent.

Érezni, hogy Kassa maga is élvezi még az épp új fellendülésben lévő vendéglátását és még nem kényelmesedett bele, nem szállt el. Ez az árakon is látszik. Aki mostanában megy, még jól járhat. Ne is osszátok meg sokan ennek a cikksorozatnak cikkeit, ne kapjanak sokan kedvet, csak elegen! 😉

Én amúgy 2018 tavaszán akár még az elején lehettem ennek az átalakulási folyamatnak, mert a további átalakítások és a felújítások is látványosan zajlottak. 

Folytatása következik…

Hálás vagyok idegenvezetőimnek a kassai napokért, társaságért, történetekért, meghívásokért Veres Timi, történésznek és „Bobo Peboxnak” alias Bognár Péternek, a kassai házi sörfőzők egyesülete (Košická Domovaričská Divízia) elnökének. Köszönöm Haulitus Anikónak, hogy összekötött Timivel.

Kocsmaturista térképen Kassa is

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

Egyéb szlovákai témák a Kocsmaturistán:

Nyitra (Szlovákia) első látásra – éjjel/nappali kocsmasaláta

Pozsony 15 kocsma után – 1. rész

Pozsony 15 kocsma után – 2. rész

The post Kassa kocsmavilágának alakulása appeared first on Kocsmaturista.

A (2018) márciusi nyitrai túráról spontán döntöttem a salgótarjáni kocsmatúrán, ahol útitársam Katona Csaba mesélte, hogy két hét múlva, 15-én ünnepi beszédet megy tartani a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen. Egy külön busszal felkerekedtem én is. És bár még még mindig a Flix Bus-szé a szívem, jó volt megcsalni a RegioJettel. Tuti alternatíva a Budapestről Nyitrába utazóknak: szuper áron, kényelmesen, fedélzeti kávészervizzel. Bár lassabb a beérkezés, de jelentősen olcsóbb, mint a vonat lett volna azokban az órákban, és ha van wi-fi és konnektor akkor az utazás percei nem jelentenek kieső időt.

Ám leszállás után még így is be kellett ülnöm valahova munkálkodni.

1. nyitrai állomás: Hostinec Pelikan

(összesítve 1148. állomás)

#restijelleg

Az első kocsma szerencsére rögtön a buszpályaudvarnál várt. „Buszos resti” – ahogy az ilyesmi helyeket magamban hívom.

Itt összekapcsolódott és mégis elválasztva maradt két külön világ: egy nőiesebb kávézó zöld és narancssárga színekkel és egy valóban resti hangulatú kocsma. Az utóbbi még Magyarországon is párját ritkítóan hiteles lenne. Még az is stimmelt, hogy nem volt annyiféle csapolt sör, mint csap. Ráadásképp az itt még aktívan tekergő cigifüst és -szag csak fokozta a nosztalgiát.

Kifelé a női részre is belestem és tapasztaltam, hogy hiába határolódik el élesen egy „kávézó” feliratú ajtóval, azért is ott is folynak a piák, de legalább jó alibit ád, hogy te nem a bűnös oldalon ülsz. A bűnös felén, ahol minden felület fa vagy pasztellszínűre festett, ahol egy bácsi épp a számláit szortírozta, egy pár hármasával itta a felest a söréhez, ment a közös szappanopera nézés, és az aktív sportfogadás.

Az eltűnőfélben lévő régi hangulatok kedvelőinek ajánlom. 

Nyitrai városkép, kocsmakörkép

Gyalog siettem az ünnepségre, át a városon és közben volt alkalmam körülnézni a viszonylag csendes március délutáni nyitrai utcákon. Nyitra Szlovákia hatodik legnagyobb városa nagyjából 77.000 fővel. Eleinte a megkopott régmúltat meg szocialista éra örökségképét láttam pepitában a modern idők kevély foltszerű betüremkedéseivel.  Aztán közelítve a belvárost, ezt az egyveleget egyre felváltotta a rend: a térkő, a sétálózóna, a felújított homlokzatok. Nyugtáztam, hogy elég sok kocsma díszíti az utcákat, akár kapualjakban is bújnak, de valaha még több lehetett, mert sokat találtam véglegesen bezárva.

Március 15 Nyitrán

Még sosem éltem át a határon túli március 15-ei ünneplést. Sajnos én csak a kórusra értem oda, így a himnusz alatti arcokból és mozdulatokból, és az ünnepély utáni beszélgetésekből tudtam megtapasztalni a spirituszát. Nem számítottam rá, hogy így fogok érezni, de megható volt. Jelentőségteljességet találtam a szemekben és a szavakban. Más volt. Semmi manír. Nem üres kötelességtudat, ön-mellveregetés, kivagyiság és semmi extra mellékzönge, cserébe kötődés, kapcsolódás, jelentés és megkockáztatom: áhítat. Mintha egy misén lettem volna. Ezzel nem azt mondom, hogy határokon belül általánosan az ellenkezője jellemző, de ez az intenzív különbség engem itt érintett meg és anélkül, hogy kerestem volna. (Bele ne keverjen ebbe senki politikai vagy nemzeti propagandát! Az emberség megfigyeléséről van szó, áthallás nélkül. Aki mást feltételez, nem belőlem indul ki).

Az ünnepség után részt vettünk egy fogadáson az egyetemen, ahol meg is kínáltak bennünket helyi speckókkal:

Citrusos Fernet és Aloe Verás folyékony zöldség

2. nyitrai állomás – Beer Time Nitra – Craft Beer Bar

#craftbeerbar

Este mivel a Fenékig sör blog (akkor még) nyitrai különítménye, Vivi és Marci nyújtották az idegenvezetést, nem meglepően átváltottunk a kisüzemi sörvágányra és megérkeztünk a Beer Time Nitraba helyi söröket, főleg a ház  saját söreit kóstolni.

A Fenékig blog fél csapatával és Katona Csabával

A Beer Time Nitra az a mai menő kisüzemi söröző (craft beer bar) volt, amiből minden haladó szellemű városban kell legalább egy.

És azon túl, hogy ötösre leltározta a mai trendeket (lámpák, falminták, fotók, csapstílus, stb.), mégis sugárzott belőle az a gömbölyű szlovák sörözős komplexitásérzet, amit pozsonyi kocsmákban is tapasztaltam. A sznobság fenyegetése nélkül lehet kedvére vasalt ing és nadrág viselőinek munka után, és pont így a szakadtság fenyegetése nélkül lehet kedvére akár a gördeszkákkal érkezőknek is. Egy felnőtt, de fiatalos helyszín, ahol kivetítőn világít a sörlap (mint nálunk mondjunk a MONYO Tap House-ban).

Nálunk szokatlan párosításban, 4 dl korsóméretben és 1 dl kóstolópohárban lehet sört rendelni. Magyar szemszögből is egész jutányosra jön ki. Egyrészt a koncepcióban van alapsör is, így mondjuk szlovák Urpinerrel 4 dl-es kiszerelésben már 1,4 Euróért lehet már sorozat-sörözni. Egy naprakész gourmet kakaó babos milk stout 4 dl-je pedig nem lépte túl a 2,6 Eurót. Nyugat-Európában ez a 3 dl-s népsör ára egy alsó-középkocsmában.

A tíztételes váltakozó sörmenün ottjártunkkor a nyitrai kisüzemitől kezdve főleg szlovák sörök sorakoztak, de helyet kapott a cseh különlegesség, a német búza és az Ominopollo hypersöre is (3,9 Euro – 4 dl). Üveges, fémdobozos kínálat is volt nemzeti és nemzetközi kisüzemi sörökből.

Kaják a rágcsa szinttől felfelé voltak kaphatók (grisini, chips, pisztácia) és megálltak az előétel-ínyenc szendvics vonalnál. Az bisztrómenün a helyrajzilag várható hermelinen túl olyan szokatlanságok is helyet kaptak, mint ropogtató töpörtyű , sőt disznósajt (!!!) ezek 3-3,5 Euro körül, de a tépett húsos szendvics sem hagyta el a 4,9 Eurót, míg csilis-baconös hot-dog-ot 3,6-ért, egy tortilla wrap-et 3,9 Euróért kínáltak.

További extrának kártyajátékokat (játszották is) és helyben kapható csípős szószokat (Čípoš Laci Chilli – Erős Pista spanja tán?) figyeltem ki.

Mi csak ittunk. A kóstolt sörök megbízható minőséget mutattak, de „húde!” élményem nem maradt utánuk.

A külcsín részleteiben legjobban a fröccsekes („kendermagos”) lambéria eredetieskedett, de azért voltak kihívó falfestmények is:

Összességében jó emlékű, kerek hely, érezni rajta, hogy éltetik, frissen tartják. Sokoldalú koncepciója miatt többször járós, és minden eleme egyértelműen bizonyos szint feletti. Szuperhősnek semelyik velejárójában nem találtam, de ha pontoznék, biztos igen jó pontot kapna az egyesével erős részletek miatt.

Ínyenc sörturistáknak ajánlom!

3. nyitrai állomás – Mariatchi Nitra – A rocker kisüzemi söröző

#közösségihely

A Mariatchi Nitra egy olyan szokatlan keverék hely, ami nem csak Nyitrának, de az eddig ismert nemzetközi kisüzemi sörszénának is kiemelkedően dicsőségére válik egyediségével. Egy több évtizedes rockerkocsma hangulata egyesül egészen választékos kisüzemi sörkínálattal.

Az óvárosi részen található viszonylag nagy, három termes belevaló esti-éjjeli kocsma.

– Nyitra lelke – mondták róla a nyitrai lányok, akiknek később az asztalához csapódtam:

Barátságos színek, formák, anyagok és pulton kívül és belül is barátságos emberek fogadtak bennünket. A falakon zenés- és filmplakátok, mai bandák matricái, csócsó, pult felett sörösüveg-gyűjtemény.

A pultra egyszer csak olívát dobtak a sör mellé, mint az olaszok. Csabát más vendégek meghívták egy pálinkára, és azt is örömmel fogadták, hogy magyarok vagyunk.

Kellett ez a hely a teljességhez, mert bár kisüzemi sörügyben valamivel hátrébb áll a Beer Time Nitrától, ez egy jóval közösségibb kocsma míg az előbbi inkább saját társaságos. Ugyanakkor itt is lehetett jó söröket inni, ráadásul még olcsóbban. 

5 csapról 0,3 dl és 0,5 dl kiszerelésben csapoltak. És a legdrágább korsó sem ment 2 euró felé. Pohárban pedig már 0,7 Euróért is lehetett kapni. Cserébe az ötből három világos lager, inkább kisebb cseh és szlovák főzdéktől. Volt két IPA is, egy amerikai és egy vérnarancsos. Teljesen rendben voltak, újratöltős sörök. Üveges söröket is kínálnak, főleg Brewdogot és cseh és szlovák kisüzemieket. A kínálat váltakozik. Vessétek vigyázó szemeteket a Pivovar Stupavarra, ami a szlovák punk sörfőzde.

Elég későn nyitnak (este 18:00), de a helyiek eléggé számolnak vele éjszaka. Ha csak egy kocsmába mész be Nyitrában, az eddigiek alapján, ez legyen az! Lehet, hogy még egy koncertet is elcsípsz. Vasárnap viszont nincsenek nyitva!

Ajánlom azoknak, akik egyszerre szeretik a változatos helyi sört és a szálkásabb kocsmaéletet:

4. nyitrai állomás – Devil’s Pub – Itt van az ördög, amikor nem alszik

#bulizomhaúgyvan

A rohanás közbeni felfedezéseim közül a Devil’s Pub-ba vágytam leghevesebb kíváncsisággal, annyira offenzívan hívogatott az utcáról.

Az éjszakai kipróbálás alkalmával azonban nem szó szerinti kocsmát találtunk, hanem egy hétköznap is pörgős diszkót tánctudásukat versenyfitogtató fiúkkal és rúdon pörgő nagyon fiatal vendéglányokkal.

A márkaképviseletre nem lehetett panasz, ördögiek voltak, ahol lehetett:

Cserébe ahogy az bulisabb helyeknél sok helyen lenni szokott, inkább főcsapás irány szerint italkínálattal fegyverkeztek fel: Zlaty Bazant ’73 például. 

A westernesebb, külvárosi diszkósabb lelkületű bulizóknak ajánlom. Elvileg elég jellemző hely Nyitrában, ahol a kocsmából szinte bármikor egyenesen a buliba vezet az út. Erre láttunk is élő példát.

5. nyitrai állomás a PKO Penzión kocsmája

#éjjelnappali

Az, hogy hazaérsz a kocsmatúráról, csak akkor jelenti azt, hogy aznap többet nem fogsz kocsmázni, ha nem vár otthon is egy kocsma, mint minket a szállásunk, PKO Penzión éjjel-nappali bárja.

Itt még eltoltunk egy Pilsner kört egy bűnfinom chipssel, amihez foghatót soha, sehol nem ettem. Szerintem az ördög velünk jött az előző helyről és győzött.

Nappal amúgy bowling pálya is jár mellé. Sokáig azt hittük, hogy ezzel meg is volt az utolsó nyitrai állomásunk, de tévedtünk.

Nyitrai Vár(os) nézés

A másnapot városnézésre használtuk. Pont ezért volt a nyitrai kaland az ideális kocsmatúra, mert egy nem túlzásba vitt, de mégis változatos esti-éjjeli kocsmázást nappali felfedezés követett a várnegyedben.

Nyitra várnegyedét többen Veszprémmel hozzák párhuzamba

Az én kedvencem a fa Utolsó Vacsora volt, amely teljesen felkészületlenül, meglepetésként ért. Egy szlovákiai fafaragó, Peter Šrank kitűnő műve:

A közeli szépségen kívül a horizont is megnyílik:

Erre a képkockára mondtam, hogy a kontinentális Nápoly

És a kulturálódáson túl aznap is kijutott a kocsmázás élményből is. Aranyszabályom, ha vasúttal mész tovább, mindig érkezz időben, és számíts egy restire. Remek meglepetések várhatnak. A miénk feltette Nyitrára a koronát, de előtte tűzzük napirendre az egyik érintettet, a Corgoňt.

Corgoň  – (egykor) Nyitra söre

#városilegenda

Aki megérkezik Nyitrába, különösen sok Corgoň  sörtáblával fog találkozni. Ez állítólag Szlovákia-szerte sajátos ma már, de itt az eredetvárosban van az epicentrum. Corgoň egy nyitrai legenda a török megszállás idejéből, akinek a szobra a vár közelében látható.

Egy marcona helyi fémmunkás volt, aki ahányszor megütötte az üllőt a kalapácsával, beleremegett a város. Elvileg szenes ábrázattal, vérben forgó szemmel ő ijesztette el először a támadó törököt, köveket gurítva rájuk a várdomb lejtőjén, de ő maga még a köveknél is ijesztőbben hatott a támadókra.

Róla nevezték el 1992-ben a város sörét, amit a helyi 1896-os alapítású sörgyárban a 2000-es évek elejéig gyártottak. A sör neve elválaszthatatlan maradt Nyitrától, bár a gyártás már Ógyallán, a Heineken gyárban folyik.

A Corgoň  számomra semmi különös, 10-es szárazanyagtartalmú, jellemző közép-európai lager, de fogyasztása fejben kiegészül azzal, hogy városi eredetű, helyi legendának dedikált terméket kortyolok. Úgyhogy ha visszatérek, Nyitra mindig jó nálam egy Corgoňra.

6. nyitrai állomás: Lahódky Anka – Katona Csaba világa

#restijelleg

Az utolsó állomás, ahol a Corgoňt is kipróbáltam, a vasútállomás menti, elvileg Szlovákiában is egyre jobban párját ritkító talponálló falatozó, italozó volt, olyan hűtőpulttal, mintha egy kisvárosi kisboltban lennénk. Ezt is jelentette a neve, hogy „Anka csemege”. Persze az a fajta csemegeüzlet volt, ahol azért fogyott rendesen a csapolt sör, a különböző sebességgel ivott kávé, és az egy-egy rövidital is. 

Ez a kombináció egy veszélyeztetett faj ma már: lehet kolbászt és virslit falatozni sör és kávé mellé időutazó körülmények között. Voltak saláták, hidegtálak, és helyben kisütött termékek is. Nagyon előzékenyek és jó fejek voltak velünk és mindenféle mézes-mázasság nélkül. Mondták azt is, hogy mi friss épp. Az útra még vittünk a helyi erejű kapusznyikát (káposztás péksüti) és plackát (tócsniszerű resztelt krumplis lepény:)

A régi piacokon és restikben lakmározni szeretőknek ezt is ajánlom.

Nyitra – zárszó, következtetések

Nyitra egy napos, egy éjszakás programként már most jól vizsgázott és ennél még biztosan többet tartogat, hiszen egészen 24 órát sem teszteltem. Egy szlovákiai felfedező túrába simán beválogatásra érdemes. A várban felemelő élmény sétálni, és aki itt van egy Beer Time Nitra & Mariatchi kombóval elégedettséggel egészítheti ki. Figyelem az előbbi is csak délután 16:00-tól nyit. Nappali zsánerélménynek viszont ott a Lahódky Anka. A középvárosi diszkók híveinek pedig nem kell hétvégékig várnia. Itt hétköznap is élik! Az óvárosi rész villantott bárkinek szép épületeket, de mai városnegyedről elsőre blikkre inkább vélem, hogy jobbára csak a hozzám hasonló kattanásig urbanistákat fogja lekötni. Bennem mindenesetre maradt még kíváncsiság a folytatásra és tovább motivált további szlovákiai városok felfedezésére. Másnap Kassára mentem. Beszámoló hamarosan!

Térképen a nyitrai kocsmák is

Ha budapesti, magyarországi és európai kocsmatúrával egybekötött városfelfedezések, kocsmaélet és kocsmakultúra beszámolóit olvasnátok rendszeresen, akkor a Kocsmaturista Facebook oldala itt követhető: www.facebook.com/kocsmaturista

A kapcsolódó Facebook csoporthoz itt lehet csatlakozni: www.facebook.com/groups/kocsmaturista

Folyamatosan várom az ötleteket, javaslatokat a meglátogatásra érdemes kocsmákról, izgalmas kocsmaélettel rendelkező városokról, környékekről vagy arról, hogy ti miről olvasnátok szívesen! Írjatok a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

Eddigi szlovákiai írások a Kocsmaturistán:

Pozsony 15 kocsma után – 1. rész

Pozsony 15 kocsma után – 2. rész

The post Nyitra (Szlovákia) első látásra – éjjel/nappali kocsmasaláta appeared first on Kocsmaturista.

Köszönöm Haulitus Anikónak az interjút és mindenkinek másnak, aki olvassa!

„A világ sokkal gazdagabb a kocsmai történetektől”

The post A világ sokkal gazdagabb a kocsmai történetektől – Kocsmaturista interjú az Új Szó-ban (Reblog) appeared first on Kocsmaturista.

Személyes kedvencemként az éjjeli bagolyként megismert Hangout Café végzett, ami kívülről sokkal visszafogottabb, mint ahogy éjnek évadján bemutatkozott. Itt volt a legélénkebb hangulat tánccal és vegyüléssel, beszélgetéssel a helyiekkel. A főként kávés-boros profilon túl finom söröket is mértek (volt Screaming bitch = Üvöltő kurva nevű is).

A legszélsőségesebbnek meglepően a belvárosi, sőt turistanegyedes U Katát (A hóhérhoz) láttam, ami aztán minden, csak nem hivalkodó, túlárazott turistacsapda:

Sörözés tekintetében nem volt kiugró élmény, épp csak sima Kozel csapoltak, amikor befutottunk, viszont magas hőfokon forrt az élet, és folyamatosan csak pislogtam, hogy mi történik épp a vendégtérben. Amikor az egyik vendég összegyűrt egy fémdobozt és hozzávágta a pult mögötti falhoz nevetve, a pultos meg sem rezzent. Mintha ez eseményértékű sem lett volna. Kíváncsi kalandoroknak ajánlom!

„Magyar kocsmát” is sikerült találni, Krcma Na Zelenej néven, aminek pultjában három kinti magyar lány tartotta a frontot.

A túl-felszabadult angol legénybúcsúk szombat éjjel sajnos sorozatban megtalálták maguknak a helyet, de megtanultunk védekezni ellenük és minden általuk is ismert angolszász slágert a tanácsomra a refrén előtt átkapcsoltuk így nem énekeltek tovább artikulálatlanul ordítva, közben sörbuborékokat puffogtatva arcukból. A végső döfést az adta meg az aktuális karaoke sztárnak, amikor egymás után különböző nyelveken hallgattuk a Belgä „Szerelmes vagyok” című számát.

Hétköznap elvileg csöndes kultúrkocsma, változatos ételmenüvel és programokkal. A lányok, Terikékék pedig szuper jófejek is és jól uralják a káoszt.

És ha már magyar vonatkozás: a budapesti Marxim kommunizmus-mementó kocsmaétterem rajongói itt is örülhetnek, Pozsonyban ugyanis üzemel egy rokon a bel-belvárosban. A KGB még nagy tesónak is számíthat, ugyanis talán még személyibb és szemtelenebb.

Mintha a kommunizmus alakjainak Disneylandje lenne ez a 20 éves hely, ami saját energiaital-márkával is rendelkezik.

Felszabadult pince kajával-piával.

Előzőleg említettem már a kocsmák tarkaságát is. Tapéták, falak, díszítő elemek, bútorok szintjén is jellemző. Jó példa volt a pozsonyi vár aljában a Kafe Nervosa ezekkel a mocsok eredeti ülőalkalmatosságokkal:

Másik példám a bohém nevű (<és olyan is!) Bukowski Late Night Bar:

Egyesek és a látottak szerint a ridegebb indusztriális stílus ide annyira nem tette be a lábát. Kíváncsi is voltam, hogy mikor találom mégis az első indusztriális kocsmát. Jó szokásomhoz híven első reggel kimentünk egz piacra, Dusan ajánlására a Trhovisko Miletičova-ra.

Hip hip hurrá, úgy festett, hogy a piac kocsmanegyed is volt egyben.

Miután bevizsgáltuk az egyik hangulatos ódon példányt Racianska Viecha nevűt,

hirtelen ezen a váratlan helyszínen bukkantunk rá a keresett/nem keresett indusztriális stílusra. Szerencsére ízléses formában:

Lásscsodát sörfőzde is volt egyben, a közeli kéményről (Komin) elnevezve:

A bekóstolt finom kisüzemi sörök mellett ígéretes ételkínálattal várt, de mi addigra már jól laktunk egy méretes szlovák-magyar lángossal. 

Ez Pozsony! Az itt nem járja! – a kisüzemi és felsőerjesztésű sörhelyzet

A kisüzemi helyi és import sörök a legtöbb helyen nem voltak kiugróan drágábbak egy nagyüzeminél, és magyar szemszögből is egész olcsón lehetett markáns kortyokhoz jutni. Bár Pozsony is főleg a lagerkedvelőket kényezteti, azért ma már a felsőerjesztésűek sem számítanak tűnek a szénakazalban, hiába mondta valaki magyarul hogy ez Pozsony, az itt nem járja. A főtemplomuknak, a belvárosi Žil VERNE Craft Beer Pub tűnt, ami saját főzet-készlettel is bírt. A név egy szójáték. Természetes utal Jules Verne-re, de szlovákul azt jelenti, hogy élj igazul! Imádom az áthallást! Amúgy egy kellemes, népszerű, kicsit elvarázsolt hely.

Saját söreik mind egy-egy Verne regényről lettek elnevezve.

Központisága ellenére túlnyomóan helyiek jöttek és sörök mellé finom kocsmafalatokat is fel tudtak mutatni, pl. hermelint (cseh pácolt, camambert-féle sajt).

Épp egy szakmai sörkóstoló folyt mellettem, így hamar csöppenhettem érdekes beszélgetésekbe a témában. Bár valamennyivel drágábbak a random pozsonyi sörcsapfogásoknál (de még nem nyugat-európaian drágán), kifejezetten ajánlom megkóstolásra a söreiket, ahogy összességében is bátorítok mindenkit a pozsonyi kocsmázásra. Az egyik ismerősöm, Borz szerint Pozsony Európa kocsmamennyországa. Ő nálam is többet egységet vizsgált már be itt. De nyugi, megyek még és megelőzöm!

Pozsony amúgy is egy mutatós, látogatásra jócskán érdemes város, délceg várral, jópofa köztéri szobrokkal, Duna parttal, meglepő utcaművészi installációkkal, modern építészeti ikonok és óvárosi képkockák váltakozásával és akár 5200 Ft-ból meg lehet fordulni Budapestről vonattal, napi többszöri járattal. Az út oda is és vissza is kevesebb, mint három óra.

Ha valaki a következő utamra el tud látni még kocsma-ötlet motivációval, direkt kérem, hogy ne hallgasson el és írja meg a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra.

Köszönöm a pozsonyi szállást és idegenvezetést Dusannak. Anikónak és Andrásnak pedig, hogy összeismertettek minket ehhez a kalandhoz.

Ha rendszeresen olvasnátok budapesti, magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedvljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát!

TÉRKÉPEN AZ EDDIGI POZSONYI KOCSMÁK IS

A Pozsonyi kocsmák sorozat első része:

Pozsony 15 kocsma után – 1. rész

HASONLÓ TÉMÁK A KOCSMATURISTÁN:

Puglia, Dél-Olaszország 31 kocsma után

Debrecen 18 kocsma után

The post Pozsony 15 kocsma után – 2. rész appeared first on Kocsmaturista.

Mi folyik a pozsonyi kocsmákban:

Pozsonyban a kocsmát alaphangon simán krcma-nak hívják és akár modernekre is fesztelenül ráaggatják ezt a titulust. Persze a legkapósabb jövevényszavak (bar, pub, sőt café) ritkásabban, de itt is utolérhetők. Máskor pedig nem is kategorizálnak és az elnevezés a klasszikusokhoz, a Na és az U előtag+főnév kombinációkhoz nyúl. Az eredmény nagyjából az lesz, hogy (kocsma) a valamihez vagy (kocsma) a valaminél.  Ha mégis kategorizálnak a ritkább borozók vinareń, régiesebben viecha (kb. „borkimérés”) néven futnak. A söröző pivareń lenne, de a gyakorlatban nincs erről írásos emlékem. Inkább a pivovar (sörfőzde) kiírás támadt. Ha választani kell, állítom, hogy több sörös korsót, mint boros poharat láttam koccanni pozsonyi kocsmakutatásaim során.

Alkoholmentes italok közül a nemzetközi sztárokon kívül a csehszlovák időkapszulából ki- és elszabadulva a kofola (kólaszerű üdítő barnaság) sokat mutatkozott, még csapon is. Az utóbbi évek jelképszerű magashegyi röviditalát, a Tatrateát viszont nem észleltem olyan kitüremkedő mennyiségben a pozsonyi kocsmalégkörben, mint a borovičkát, a borókabogyó párlatból készült nemzeti kincsüket. Az utóbbival a sátáni 666. számú állomásomon, a kisüveges italgyűjteménnyel kibélelt, vadbohém Startér Pub-ban ismerkedtem. A borovičkával nem estem sajnos szerelembe, pedig direkt minőségit választottam. Dusan mosolyogva itta meg az enyémet is. Ti legyetek olyanok, mint Dusan!

Sörkorcsolyák terén személyesen forradalmi újdonsággal idáig nem találkoztam. A pogácsával és a pereccel indított, és a hermelinben (a cseh, pácolt camembert-féle sajt) csúcsosodott ki a megtapasztalt kínálat.

A Žil Verne Craft Beer Pub hermelinje

Az egytálétel leltárig viszont nem csak a nagyobb kocsmaéttermek jutottak el, hanem már egyes közepes méretű kocsmák is (pl. Krcma na Zelenej). Én az enni-inni kombóra jószívvel ajánlom az Obchodná „főutcán” a címeres I. Slovak Pub névvel (<krcma is) bemutatkozó rusztikus, labirintusos monstrumot is. Úgyis hirdeti magát, hogy ez nem csak egy kocsma, hanem egy intézmény.

A termeknek külön tematikája van, és térkép is van, ami megmutatja, hogy hol mit találsz. Neve kicsit csalás, mert bár ősiesen hitelesnek tűnik, de meglepő módon csupán hat éves volt. Hiába mutogat erre túl könnyen és gyorsan helyi is és turista is, ez valóban jó kezdőcsomagot és koncentrátumot nyújt a pozsonyi kocsmázáshoz.

Az szlovák zászlóshajó sörmárkának, a Zlatý Bažantnak (Aranyfácán) ’73 változata (1973-as recept) mellett fatányérból „szlovákikumok” (<is) kaphatók gyorstalpalóként. A nálunk sztrapacskaként ismert galuska (halušky) két változata (bryndzás=erős juhturós – bryndzové halušky – és káposztás – kapustové halušky) övezi a képen a pirohyt (aminek rokonait az orosz és a lengyel konyhából ismerhetjük). Elsőre kóstolatlanul maradt még a zemiakové placky néven listázott, krumplireszelékes sütvevaló, ami nálunk száznevű (pl. tócsni). Töltve is árulják, köretként is, és mini változatban falatozásra is. Jól számon tartják, de kocsmákban nemigen szúrta ki a szememet.

A pozsonyi kocsmák két legfőbb megfigyelt vonása:

A vezértényezők, amiket megjegyeztem a látványsörfőzdével működő kocsmák látványos mennyisége és eleve a kocsmák intenzív színvilága voltak.

Café Nervosa, a színes

A sörtartályok általában a vendégtér egyik peremén helyezkedtek el, de hangsúlyosan, figyelemfelkeltően. Legtöbben csili-vilin rezesek, ahogy a szabványsörcsap is. Ha már látvány…, adnak a megjelenésre.

Ez idegenként különös közegélmény, de otthoni környezetben csak ettől nem lehetsz már egyedi. Némelyik látványfőzdés hely méretében is a prágai nagyobb sörös éttermek irányába mutatott, amik alapból bevallottan nem a kedvenceim, mert a tömeges vendéglátásában könnyebben elveszik az egyén és az egyéniség. Nem ezért szerettem meg az idegenben kocsmázást. Viszont, ha valami olyan figyelemlekötő, barátságos közeget teremt, mint a fenti 1. Slovak Pub, akkor könnyen jön a megbocsátás. A Kláštorný Pivovárra is jól rácsodálkoztam, mert túl a hivalkodó, kellemesen historizáló elemein, a kazettás fafelületeken és a ólomüveg-tető(?)ablakon, ha elbóklászol a szintjei elterelő tereiben, hirtelen váltással akár egy templom vagy egy könyvtár atmoszférájában érezheted magadat.

Ráadásul a személyzet és a vendégek itt még egészen beszélgetősek is lehetnek, ha munkaidőben mész be, mikor rajtad kívül alig vannak mások. Mindezzel együtt a legnagyobb hatást rám itt is a kisebb pozsonyi kocsmák tették. Róluk írok a következő részben.

Folyt.köv.

Ha addig is rendszeresen olvasnátok budapesti, magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedveljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát!

Ha bárki még hozzá tud tenni a pozsonyi megfigyelésekhez kocsmai jellemzőket, legközelebb megkóstolandó italokat, ételeket, el ne hallgassa, szívesen fogadom!

Térképen jelen bejegyzés pozsonyi kocsmái is:

A következő rész:

Pozsony 15 kocsma után – 2. rész

Hasonló téma a Kocsmaturistán:

Puglia, Dél-Olaszország 31 kocsma után

The post Pozsony 15 kocsma után – 1. rész appeared first on Kocsmaturista.