Lublin kocsmaélete kiválónak mutatkozott be az egy hét alatt 21 kocsmázás és a +2 alkoholmentes látogatás alapján. Egyes helyeken többször is jártam. Vasárnap és péntek éjjel, hétköznap délután és hajnalban is próbára ittam a város kocsmaéletét. Itt találtam az egész túrám egyik elsőre legnagyobb hatású helyét, a felborzoló, őrületes, „alteros” Eksperymentet. Még sokkal több helyen járhattam volna, de így is volt minden: 

• kisüzemi/kraft/”kézműves sörözők sora központban és kijjebb
• külvárosi szabad színpados zenés, kajás kocsma 
• egészen mozgalmas gasztrokocsma
• régi kávéház jellegű szépség, amelyet legtöbben sörözésre használtak 
• éjjeli ingyen bulis klubkávézó
• bakelitbolttal és könyvtárral közös kocsma-kávézó
• egyetemista kocsmák
• rockerpince
• bizarr unikornisos díszletű bulis kocsma
• hatalmas, látványos ír pub
• strandkocsmák a szabad tóparton
• kocsmának is kvalifikáló magasan hangulatos kávézó
• csapolt sörös pékség

Lett volna még kortárs, nagyszabású koktélbár is, csak nekem hátramaradt. Lublin kocsmakínálata 330.000 fősen egészen világvárosiasan szerteágazó és pulzáló. Emiatt is duplán aláhúzva ajánlom a várost.

Ami viszont búsabban általános lengyelesen Lublin kocsmaéletére is jellemző:

• a piaci kocsmák hiánya
• a külvárosban drasztikusan megcsappan a kocsmák száma (kivéve a tónál)
• a panelek alatt az üzletek is ritkák, nemhogy a kocsmák, de azért láttam buszból olyat is. A köztes kieső üzletsorokon is szúrtam ki kocsmát, de a kebabos meg az alkoholbolt gyakoribb.
• nem igazán találni retró kocsmát (egyet ajánlottak, a Winarnia u Krokodylát, de sosem találtam el nyitvatartási időben). A látogatottak között a legretróbbnak a vasútállomás közelében a Bar Perełka hatott, de azt is inkább fiatalok látogatták ott jártamkor.
• délután/este kezdődik a kocsmaélet, délelőtt szinte semmit nem találni nyitva, esetleg a Krakkói sétálóutca és az óváros egyes hibrid helyein lehet korán kezdeni a sörözést

Lublinnak sajátja volt még a kiemelkedően sok karaoke buli. Egyiket alig hagyod el, máris meghallod a másikat. Az utcán a kiszűrődő dalok összemixelődnek.

Cserébe Lublinban elsőre nem fedeztem fel egy telitalálatosat sem abból a nagyon jellemző lengyelesen dúsan hangulatos, félhomályos, régi lámpabúrás kocsmából, amiből Krakkóban, Varsóban, Wrocławban, Katowiceben és Łódźban igen. A Cafe Lulu már hasonlított, de az se teljesen.

A helyi regionális sörgyár, a PERŁA – Browary Lubelskie S.A. és termékei ikonikusak Lublinban. A közkincs lokális márka példásan mindenütt ott van logója cégéreken, kirakatmatrickákban, napernyőkön, kocsmákban, kisboltokban, plakátokon. Közvetve még kocsmát is neveztek el róla.

A Perła sör a Kispolszkinak (CIKK ITT) hála Budapesten is 6 változatban kapható, de Lublinban, a születési helyén természetesen még több fajta lelhető fel. Az EPA-t (English Pale Ale) ráadásul egyszerűbb kiskocsmában is megtaláltam, az amerikai komlós Perłał Chmiele Amerykańskie sört pedig egy város széli, tóparti strandkocsmában próbáltam ki.

Lublinra is igaz, hogy a legegyszerűbb kocsmákban is lehet már érdekes söröket, egy fél fokkal feljebb meg már kisüzemi változatokat is kapni és ha nem is annyira tolakodóan központba téve, mint Łódźban, Wrocławban vagy Varsóban, de oldalt ott lesznek a hűtőben.

Lublinban is képviseltetik magukat egyes nagyobb városokból ismert befutott kocsmaláncok, mint a Pijalnia wódki i piwa és Ministerstwo Śledzia i Wódki. Shotkoktélos lánckocsmából viszont egyet sem láttam, ahogy a shotkoktél-jelenlét is pár fokkal kevesebb Lublinban a többi kipróbált városnál. A Takie Tango Shot Bar vette nevére a shotot, de ezt egyelőre egyedinek ismerem.