EGY HELY, AHOVA BE SEM AKARTAM ÜLNI PEDIG ELÉG „OLASZ”!

A Fontana a zalaegerszegi főtér legfrissebb csatlakozója kávé- és csokibárként érdekes társadalmi jelenség lett. Először belesve nyugtáztam, hogy nem sok köze lesz az én ügyemhez: nincs bárszék, tényleg kávéházasan túl elegáns. De aztán megtört valami. Már a Terasz Turné közben, a Díszpinty teraszáról tűnt fel délután, hogy hoppá, a Fontana teraszán mindenki sörözik. Aki mégsem, az borozik. Ekkor a regisztrált Kocsmaturista állomás Díszpintyben még a limonádét mutatott az óra, de a nem kocsma Fontana totális lefedettséggel mutatkozott a főtér délutáni bohém helyének. Felesküdtem a kipróbálására.

Két napon is mentem zsinórban. Először hidegben csütörtökön, alig vendégekkel, majd másnap aktívabb üzemeben. A Fontanaban megvalósult valami, amit rajongok. Szinte olasz bár volt. Kávé, süti, péksüti, és mégis jól kocsma is. Napközben stílusos iszogatás van műsoron. Megismertem az alapítónőt, Ibolyát, akinek a Covid kicsit másfelé terelte az álmait. Valóban színtiszta kávé- és csokibárként építkezett. De a lezárásokból felszabaduló közönség másra is kiválasztotta magának a helyet, és a helyzet szorításában, ő sodródott és engedte, hogy a délelőtti kávézó délutánra szelíden megvaduljon “fröccsterasszá, sörterasszá, koktélterasszá, akár limonádéterasszá.” Persze minőségi táblás csokit, bonbonok ugyanúgy kaphatók (Balatonlelléről), és a télre a csoki-szökőkutak is visszatérnek. Én a csokiba ennél jobban nem ragadok bele. Vissza a kocsma-szemüvegemhez. Ibolya a saját álmát új formában, de az enyémet régi formában valósította meg. A Fontana így az egész napos, vegyes társadalmi hely hazai példája lett. Az, ami Olaszországban és a Balkánon mintaszerűen zajlik, a szülővárosom közepén valóság lett. Közben igényes, szórakoztató, élénk, és pezsgő, ha az idő partner. Istenien éreztem magamat még billentyűzetpórázon is ebben a ritka egyvelegben. Mesélek még róla, most csak fellelkesülve ajánlom.

Egész sokféle minőségi italuk van, reagálnak az igényekre. Sör alapszintűbb csak. De van Mort Subite meggysör is csapon a sima Soproni mellett. Borokat a szekszárdi Prantner Pincétől tartottak. A cserszegi fűszeres lett a kedvencem. Felfigyeltem az alkoholos kávék külön lapjára is legközelebbre. A süti is nagyon finom, Keszthelyről, egy tejteletlent próbáltam. Pluszban az árak is kedvezően inkább alsóközepesek. Örülök, hogy lett a Fontana. Én még annak is, hogy így ment félig félre. Hiába nem a stílusom a külleme, de ide szívesen téregetek vissza.