A budapesti Ráday utca és kocsmaélete

2022-06-20 2 hozzászólás

A „kiülőseiről”, teraszairól is nevezetes Ráday utca ellentmondásos jelenség, de Kocsmaturista szemszögből nagyon is a pozitív oldalra dől. Sokan szeretik a Rádayt változatosságának különböző elemeiért,

Tovább olvasom »

A Ráday utca gasztropubjai vagy étterem-kocsma hibridjei

2023-06-16 Nincs hozzászólás

A Ráday utcában, Budapesten, Belső-Ferencváros gasztronómiailag legmozgalmasabb tengelyén különösen sok az etető és itató kategóriában is ütős hibrid. Az új generációból ez a leggyakoribb vendéglátó-típus

Tovább olvasom »

A kiszolgálás kezdetben alaphangon jókedélyűnek, de  éttermesen formálisnak mutatkozik. Ezzel együtt mondom, hogy itt igazán volt hozzáadott értéke a szerviznek. Több pincér kisebb show-t csinált az asztaloknál, akár magyarul, akár angolul. Ahogy felengedett a viszony, úgy a magázásról a lazázásba váltva sokféle hangnemmel volt kompatibilis az Input csapat. Tudnak beszélni az italokról, kedvet kaptok nem csak a következőhöz, de a következő féléhez is, mert újat ajánlanak. Ők értékesítenek, sőt értéket képviselnek. Nem a “na, még egyet?” típusú arcok, hanem “kóstold meg ezt is!” típusúak. Én is a négy italomból kettőt ajánlásra rendeltem.

Én csak ételbevitellel kísérleteztem az Inputban, de felfigyeltem arra, hogy ahogy az italoknál, úgy az életeknél is szépek a tálalások. Alapjáraton pont nem eszem húst, de szemem van, és építészeti bravúr volt az alkalmi dupla hamburgerük. Amúgy van vegán kaja is.

A rendszeresen változó, de direkt szűk étlapjukon így is sokféleség és ínyencség uralkodik az előételektől a desszertig. A közönségkedvenceket nem változtatják, például az Input signature burgert, a mac & cheese-t és a mac & cheese bacont.

Extra voks az Input kajahatásra, hogy az utcában filmezve, az operatőr-kolléganőm, Beri úgy megkívánta a modellételeket, hogy legszívesebben félúton leparkolt volna itt feltankolni.  

A budapesti Ráday utca és kocsmaélete

2022-06-20 2 hozzászólás

A „kiülőseiről”, teraszairól is nevezetes Ráday utca ellentmondásos jelenség, de Kocsmaturista szemszögből nagyon is a pozitív oldalra dől. Sokan szeretik a Rádayt változatosságának különböző elemeiért,

Tovább olvasom »

Claro Bisztró – Budapest – Étteremben termett jó kocsmahangulat

2022-11-04 1 hozzászólás

A Claro Bisztró a budapesti Ráday utcában örökérvényű, jó hangulatú stílusával egy több az egyben hely. Nappal nyüzsgő ebédszünet-övezet, koraeste lakályos vacsorahelyszín, éjjelre pedig az

Tovább olvasom »

iF JAZZ CAFÉ – Ráday utca, ahol naponta szól élőben a jazz

2022-09-26 1 hozzászólás

Az iF Jazz Café a budapesti Ráday utca hangulatos gasztrokocsmája főszenzációként mindennapos élő jazz-zenével és havonta változó kiállításokkal a falán. A jó italválaszték és finom

Tovább olvasom »

Jedermann: egész napos kávézó-kocsma a budapesti Ráday utcán

2022-09-22 3 hozzászólás

A Jedermann a Ráday utca Nagykörúti felőli, kevésbé ismert végében is tartogat kincset a kocsmaszívűeknek. Extra jóságként ez egy idehaza ritka egész napos vendégtér, bármire

Tovább olvasom »

Shiraz – Budapest, Ráday utca – perzsa étterem italtöbblettel

2022-09-15 1 hozzászólás

A Shiraz a budapesti Ráday utcában egy perzsa étterem a dobozon kívül. Italozni is remek, bár kihívás itt nem enni. Elvarázsolt, mesés hangulat honol a

Tovább olvasom »

Paris, Texas Kávéház – a Ráday utca örökifjú nagy örege

2022-08-19 1 hozzászólás

A Paris-Texas Kávéház, „esti-éjjeli jellegű” kávéház a mai budapesti Ráday utca egyik legrégebben egyhuzamban működő vendéglátóhelye, 1993 óta. Nosztalgikus, de egyedi hangulat mellett meglepően bensőséges

Tovább olvasom »

CSAPSZÉK RÁDAY, Budapest: kocsmalazaság és nívós italok

2022-08-06 1 hozzászólás

A Csapszék Ráday a névadó utca egyik legifjabb helye. 2019 végén nyitott mini kisüzemi/kraft/”kézműves” söröző és válogatott whiskeyző, egyúttal a ritka példaértékű közösségi gócpont. Olyan

Tovább olvasom »

Pourgatorium: olasz vérű koktélkocsma bárkinek a pesti Rádayn

2022-07-11 1 hozzászólás

A Ráday utca 2020-as fiatal és fiatalos (nem csak) koktélkocsmája, a Pourgatorium egy utópisztikus közösségi hely, ami összetartja a szomszédságot és becsábítja a spontán járókelőt.

Tovább olvasom »

A Ráday utca gasztropubjai vagy étterem-kocsma hibridjei

2023-06-16 Nincs hozzászólás

A Ráday utcában, Budapesten, Belső-Ferencváros gasztronómiailag legmozgalmasabb tengelyén különösen sok az etető és itató kategóriában is ütős hibrid. Az új generációból ez a leggyakoribb vendéglátó-típus

Tovább olvasom »

The post Input Kitchen & Bar – Budapest, Ráday utca – Étel, ital bevitelre appeared first on Kocsmaturista.

A budapesti Ráday utca és kocsmaélete

2022-06-20 2 hozzászólás

A „kiülőseiről”, teraszairól is nevezetes Ráday utca ellentmondásos jelenség, de Kocsmaturista szemszögből nagyon is a pozitív oldalra dől. Sokan szeretik a Rádayt változatosságának különböző elemeiért,

Tovább olvasom »

Claro Bisztró – Budapest – Étteremben termett jó kocsmahangulat

2022-11-04 1 hozzászólás

A Claro Bisztró a budapesti Ráday utcában örökérvényű, jó hangulatú stílusával egy több az egyben hely. Nappal nyüzsgő ebédszünet-övezet, koraeste lakályos vacsorahelyszín, éjjelre pedig az

Tovább olvasom »

Input Kitchen & Bar – Budapest, Ráday utca – Étel, ital bevitelre

2022-10-09 1 hozzászólás

FIGYELEM: 2023. júliusban az Input tragikus hirtelenséggel sajnos bezárt. Az oka egyedi, nincs köze a világi tendenciához. A cikk innentől emlékirat! Az üzlethelyiség utóéletét, amint csak

Tovább olvasom »

iF JAZZ CAFÉ – Ráday utca, ahol naponta szól élőben a jazz

2022-09-26 1 hozzászólás

Az iF Jazz Café a budapesti Ráday utca hangulatos gasztrokocsmája főszenzációként mindennapos élő jazz-zenével és havonta változó kiállításokkal a falán. A jó italválaszték és finom

Tovább olvasom »

Jedermann: egész napos kávézó-kocsma a budapesti Ráday utcán

2022-09-22 3 hozzászólás

A Jedermann a Ráday utca Nagykörúti felőli, kevésbé ismert végében is tartogat kincset a kocsmaszívűeknek. Extra jóságként ez egy idehaza ritka egész napos vendégtér, bármire

Tovább olvasom »

Paris, Texas Kávéház – a Ráday utca örökifjú nagy örege

2022-08-19 1 hozzászólás

A Paris-Texas Kávéház, „esti-éjjeli jellegű” kávéház a mai budapesti Ráday utca egyik legrégebben egyhuzamban működő vendéglátóhelye, 1993 óta. Nosztalgikus, de egyedi hangulat mellett meglepően bensőséges

Tovább olvasom »

CSAPSZÉK RÁDAY, Budapest: kocsmalazaság és nívós italok

2022-08-06 1 hozzászólás

A Csapszék Ráday a névadó utca egyik legifjabb helye. 2019 végén nyitott mini kisüzemi/kraft/”kézműves” söröző és válogatott whiskeyző, egyúttal a ritka példaértékű közösségi gócpont. Olyan

Tovább olvasom »

Pourgatorium: olasz vérű koktélkocsma bárkinek a pesti Rádayn

2022-07-11 1 hozzászólás

A Ráday utca 2020-as fiatal és fiatalos (nem csak) koktélkocsmája, a Pourgatorium egy utópisztikus közösségi hely, ami összetartja a szomszédságot és becsábítja a spontán járókelőt.

Tovább olvasom »

A Ráday utca gasztropubjai vagy étterem-kocsma hibridjei

2023-06-16 Nincs hozzászólás

A Ráday utcában, Budapesten, Belső-Ferencváros gasztronómiailag legmozgalmasabb tengelyén különösen sok az etető és itató kategóriában is ütős hibrid. Az új generációból ez a leggyakoribb vendéglátó-típus

Tovább olvasom »

The post Shiraz – Budapest, Ráday utca – perzsa étterem italtöbblettel appeared first on Kocsmaturista.

Budapesten, mit tesz Isten, az egyik kedves kocsmaszabású megállómat pont Megállónak hívják. Közvetlen, nem modoros, és mégis választékos bisztró-étlappal bír. Valóban jó itt megállni, sőt elidőzni, mert végre igazán van mit harapni egy kávé vagy egy ital mellé egyaránt.

Ahol a Váci úton kifelé egyre alábbhagy a nagyvárosi láz és már a Westend pláza is mögénk kerül, Budapest egyik legmasszívabb tengelye átadja magát az irodafolyosónak, a vendéglátás pedig hamarosan kisvárosiassá ritkul.

Ezen a törésponton találjuk az első blikkre figyelemfelhívó Megállót. Ez a hely egy „látvány-kocsma”, mert padlótól plafonig tartó kirakaton át csalogat be az utcáról és tárja fel, hogy éppen mi történik odabenn.

A tudatosan Hundertwasseres utánérzésű járólap, és a többségében szívből választott fekete-fehér retró- és életképek együtt egészen eredeti összhatást nyújtanak.

A név magában olcsó húzás is lehetne, ha mögé nézve nem találnánk mementót, de találunk. Ezen a forgalmas autóúton valamikor még, pont itt szemben, volt egy állomása a 14-es külvárosi villamosnak. Ennek emlékét őrzi egy széles régi fekete-fehér kép a pult felett.

A pult olyan, amilyennek lennie jó: kerek, társasági, jól körbeülhető, kényelmes székekkel. Az egyik széken gyakran Laci ül. Ő a házigazda. Néha a pultból, néha a pult mellől felügyeli és gerjeszti a hangulatot. Pacsizik a törzsvendégekkel, és pacsizós hangnemben is beszél velük, az újakkal pedig láthatóan jól bekalibrálja és meg is találja a hangot. 13-14 éve vették át a helyszínt, és két év szünettel mindig ők is üzemeltették.

Minden ital rögtön ropival együtt érkezik ki az asztalhoz (Nógrádi, direkt magyar!), fogyasztása választható, ára minimális. A ropi viszont csak a kezdet.

Itt van az egyik legválasztékosabb kocsmakaja étlap Budapest-szerte, főleg a hely méretéhez és laza hangulatához képest. Ebben az elöljárók között voltak, mert bár 2016-ban szerencsére új löketet és figyelmet kapott a kocsmakaja többfelé (pl. MALTeR), a nem kifejezetten éttermi vendéglátásban is, a Megállóban ez már korábbi hagyomány. Évek óta nem csak melegszendvicsek és nachos, hanem saláták, grillkolbász-falatok feltűzve, hermelin áfonyalekvárral, mártogatósok, krémlevesek, házi hamburger, argentin bélszínszeletek, desszertek, tavalyi bevezetéssel pedig az én kedvencem az isteni grillsajtjuk (<kiemelten ajánlom), stb. Mindent szépen, a módját megadva tálalnak is. A kategóriájukban szinte példátlanul figyelnek a részletekre, olívaolaj, balzsamecet a salátákhoz, a kolbászokhoz a klasszikus három szószon kívül barbecue szósz és magos mustár is érkezett, mégis kedvezőbben a kifejezetten faj-bisztrók árszintjénél.

Holott úgy tűnhetne, nem a bisztró profil van előtérben, mégis tudatosan felkínálják a vágódeszkára tűzött étlapot minden vendégnek. Szerencsére ez az irányvállalás mégsem viszi el a helyszínt boxos, szeparálós útra. Ha te olyan vagy, akkor közösségi, bandázós a Megálló. 

A külső terem a bárpulttal férfiasabb, vagányabb, városiasabb. A belső viszont vintage díszítő elemeket, vidékies zöld ablakkeretes zsánerképet felvállaló közeg, intimebb is, jobban kínálja magát romantikázni vagy lányoknak barátnőzni.

Befelé néző vintage ablak

A belső terem, legfoglalva, a vendégek érkezése előtt

A „tapétára” itt érdemes még külön odafigyelni, ritkán vagy sehol máshol nem látott retróplakátokkal lett bevonva a fal. Ezek pedig nem modern után-gyártások, hanem a Magyar Televízió archívumából származnak.

Laci szerint megelőzték a romkocsmákat korát, mert még kezdetben tették fel őket. Úgy gondolja, hogy vendéglátásban fontosak a képek a falon. Egy pizzériában például nem dicséri túl a nyúló sajtos fotókat, hiszen az meglesz a tányéron is. Gyakran jár Olaszországban és figyeli az olasz vendéglátós külcsínt és példának veszi, hogy pozitív, mosolygós életképeket közvetítsen. Az egyik megbúvó kép a fekete-fehér montázsból a barátja kislányát rejti, ahogy Rómában pizzát eszik.

A közönség visszatükrözi a helyszellem sokféleségét: a legkülönbözőbb emberek fordulnak meg. Nappal gyakran üzletemberek kávéznak, este pedig nincs jellemző kor és stílus vagy társadalmi osztály szerinti önszelekció. Laci kulturális befogadó térnek hívja a kocsmáját. Büszkén őrzi például azt az emléket, amikor egy amerikai srác kaszinóból hazafelé, leállította a limuzint a sofőrrel, kiszállt, hogy “ez egy jó hely!”, és az egész estét itt töltötte, de vezettek már itt körbe beinvitált cirkuszi pónilovat is.

Felkészültek a minőségi vendégekre is, folyamatosan képzik magukat külföldi mintavételezéssel. Szeretnek ötletgazdák is lenni. Van olyan koktél, amire csak nekik és egy koktélbárnak van licencük Budapesten. Mostanában inkább a zöldségekkel operálós italok irányba haladnak a tejszínestől, a koktélok, de akár más nedűk esetében is. Laci szerint most erre megy a világ. Például lehet uborkás ízesítésű fröccsöt kapni, ami nagyszerű érzés, pedig engem kevés fröccsmegbolondítással lehetne megfogni. A levendulás, rózsavizes ízesítésekbe nem is akartam belekeveredni, meghagyom a nőknek. 

Egy szó, mint száz tényleg, mindenki megtalálhatja a magáét ital és kaja szemszögéből is. Ha ez lenne a kocsma-alaphangunk kocsmakaja téren Magyarországon, nem lenne miért behúznunk a nyakunkat Európa más országaival szemben. Szerencsére megyünk ebbe az irányba, ki előbb, ki később!

SZÁRAZ ANYAG-TARTALOM:

Még a csapból is ez folyik: a HB búza, Dreher, Arany Ászok. A HB fogy legjobban.

Egyéb italokból pedig a NIKKA japán whiskey, 2 féle van (az egyik füstölt ízű), a Bombardino és a Zacapa RUM kapott kiemelést.

Pálinkák: Aranyszalagos Savanya elképzelhetetlenül sokféle ízben.

Egyetlen szomorúságom, hogy kimért szóda nem kapható.

A kávéhoz viszont automatikusan jön a pohár víz.

Extra: Szandra a pultból, aki kés a vajban módon kezeli a konfliktusokat és mindig szépen mosolyog, és aki egyszer akkor is jobb kedvre tudott deríteni egy mosolygós köszönéssel, amikor véletlenül  szomorúan haladtam el az üzlet előtt.

Ha az időjárás épp teraszos, a Megálló is az.

Összegezve: Bár Westend mozi előtt különösen örök tartalékos itt kivárni a filmet, de próbáljátok ki akkor is, ha nem esik útba.

The post MEGÁLLÓ, Budapest, Váci út – „A kulturális befogadó tér” appeared first on Kocsmaturista.

Boldog rabja maradtam a bolognai Via Belvedere-nek, a Fun Cool Oh után is, és elindultam a – lépcsőjén és szemben az utcán látványos életet koncentráló – vásárcsarnok felé.

A neve Mercato delle Erbe, ami annyit tesz, hogy a gyógynövények piaca. Itt egy nappali kép róla:

Ahogy később megtudtam, a Monarchia idején, osztrák-magyar lovak istállója volt. Pont zárás közben csíptem el, de a biztonsági őr mellett még be tudtam osonni kicsit körülnézni. A látogatókat ugyan mar terelték ki, de az éjjeli személyzet még berendezett magának két bódé között egy asztalt, ahol élték a dolce vita-t, üvegből boroztak, beszélgettek és nevettek.

A vásárcsarnok lépcsője pedig átadta magát a maradék éjszakai életnek. Az emberek ott ültek, csoportosan. Az olasz tanárnőm előre figyelmeztetett, hogy ne lepődjek meg, ha éjszaka úgy tűnhet, mintha fesztivál lenne. A Via Belvedere nagy jelerősségen közvetítette ezt az érzést. Szemben akkora volt két hely előtt a forgatag, hogy csak másnap észleltem, hogy ez három hely és csak harmadnapon jöttem rá, hogy valójában négy.

A vélt kettő közül, kezdtem a közelebbivel. Egy, az én ízlésemnek nagyon kedves, retró lógó táblázta, hogy “bar”,

de ez meglepően modern, trendi beltérbe vezetett.

Ez volt a 2015-ben nyílt, ekkor másfél éves Pastis, ami a francia ánizslikőrről kapta a nevét, amit itt amúgy árulnak is rendre, többféle verzióban és többféle koktél részeként.

Belépve az elsőre a látványosan szép marokkói stílusú antik csempe tűnt fel és a háttérben a ízléses betűtípus.

Jó munkát végzett a belső designer, mert bár sok jól ismert elemből legózott, mégis annyira jól összehangolta ezeket, hogy sajátos színű, hangulatú közegélmény jött ki a végére. Azért ennek a széknek az ülőfelületét extrán is kiemelem, de nem sikerült róla eredettörténetet megtudnom.

Cserébe a pultról elmesélték, hogy Amsterdamból származik. Az épp koktélokat szorgoskodó báros vidáman vázolta, hogy ez a hely egy mix, kicsit Amsterdam, kicsit Spanyolország, kicsit Franciaország és persze Olaszország. Spanyolországban még nem jártam, de naivan én leginkább azt húznám alá a felsoroltak közül.

Két este is eljöttem ide egymásután. Első alkalommal nemzeti ünnep előestéjén (<ez a felismerés csak másnap csapott arcon), igazán tele volt a hely, így a pult végénél kortyolgattam állva. Másnap inkább a terasz dominált, benn nyugi volt.

Kérdésemre főként koktélbárként definiálták magukat, de azért vendéglő és bisztró is, ennek okán két részletben vannak nyitva déltől 14:30-ig, majd este hattól állítólag éjfélig. Bár én az ünnepet megelőzően eleve éjfél után érkeztem, és még lazán elültem egy Spritz Bianco felett (4 Euro), és így sem a zárásra távoztam.

Itt már vegyesen voltak fiatalok és idősebbek, de inkább fiatalok. Csendesebb napokon és napszakokban randis helynek is kifejezetten jó, de körbeülnek asztalokat nagy baráti körök vagy isznak akár a pultnál, talpon még lánytriók is. A második esti nagyobb csönd direkt jól jött kipihenni a mozgalmas első bolognai nappalt. A csapon inkább import sörök voltak, de egyetlen olaszt sikerült kifogni a még északibb Doppio Malto  – Mahogany IPA-t, ami Milano környékéről származik. Csak négy deciset csapoltak 5 euróért. Átlagosan jó IPA volt az ízlésem szerint, semmi extra.

A Pastisra már csak visszagondolni is vibráló. Egy-egy italra akár köztes állomásként betérni vagy itt megkoronázni a nap végét, bolognaiként biztos örök joker, mert nagyon erre való atmoszférája van. Négyen teljesítettek szolgálatot a pult körül, jöttek-mentek, sőt ott ettek maguk is a pultnál jóízűen, gusztusos küllemű saját apperitivokat. A legjobb reklám is egyúttal, ha a belső embereknek így ízlik a ház kosztja. Jól látható laza spanhangulat volt a dolgozók között és láthatóan ezt a kliensek is bírták, még nekik is jutott belőle. Emellett mégis szakszerű személyzet van a koktélbárhoz, tapétázni lehetne a báros oklevelekkel. Persze énekelnek is a pultban, ha valami olyan csendül fel a háttérben a sok lelazító latinos dallam közül, például Manu Chao. A vendéglányok meg ringatóznak a zenére, jól. Lehet itt hangulatokat találni!

A következő állomás az akkor szomszéd kocsmának hitt, valójában innen a harmadik helyszín, a Bar Marcato lett. Nem tudhattam előre, hogy mekkora kincsre lelek ott.

Folyt.köv.

A Bologna-Padova sorozat előzményei:

1. – Három kortyos Espressok Olaszországban

2. – Mit taltam Bolognában spagetti helyett

3. – Bajor kocsmarajzokat tártam fel Bolognában.

4. – Egy kicsi kocsmautca fogságában Bolognában.

Folytatása:

6 – Bar Mercato – 150 törzsvendég portré galériája

The post Össz-latin egyveleg a bolognai éjszakában: Pastis appeared first on Kocsmaturista.