Ennyi és ennyiféle kalapot egyben még én sem láttam. 2008 óta hordok kalapot, szinte leválaszthatatlanul. Adta magát, hogy a Kocsmaturista lógójába is belekerüljön. Egy ideje dédelgettem már egy kalapos kocsmatúra ötletét, de megelőztek, mert a – számadatok szerint is legjobban – törzshelyemnek számító KáOsZ Drink Station (olvass róla ITT!) „Kalaposbált” szervezett és megtett az esemény fővédnökének. Ezen az estén készült saját képeiből állítottam össze egy válogatást.
A szabályzat egyszerű volt, minden résztvevőnek kalapban kellett megjelenni, de legalább abban tartózkodni a kocsma területén egész este. Néhány kalappal a ház is tudott szolgálni a rászorulóknak.
Igyekeztünk a zenegépet is felhasználni a cél kifejezésére: Joe Cocker – You can leave your hat on (=Fenn hagyhatod a kalapodat!)
Még az állandó díszlet is kalapba bújt:
Kalap úr is benézett:
A történetem a kalappal
Egy tipikus „előre kurvák, gengszterek” tematikájú farsangon kezdődött 2008-ban. Arra az alkalomra vettem fel az elsőt, és látám, hogy ez jó. Majd erre emlékezve ugyanezen év karácsonyán ajándékba kaptam egy nagyon extrém, egyszerre csíkos, egyszerre „kockás” kalapot. Mintha egy new yorki taxi sormintájának és egy halszálkás gengszterzakónak lett volna a keveréke a mintázata. Amikor először meglátott benne az egyik barátom, megállt az úttest közepén és összecsuklott a röhögéstől. Bizony-bizony, minden kezdet nehéz! Itt a folytatás is az volt. Kitartottam a kalapviselet mellett a legsötétebb években is, amikor egy idő után már szembesülnöm kellett a Google-n, hogy ki az, aki a Nicholas, mikor már sorozatban böfögtek fel idegenek az utcán és kocsmákban ujjal mutogatva a kalapomra, hogy „hehe Nicholas!”. Nekem már akkor sem volt TV-m, és a neten sem látogattam erről felvilágosító oldalakat, de a celebek és a zene világában jártasabb bizonyos embereknek ez egy ideig csak egyet jelenthetett. Lekopogom, az utolsó „Nicholasozás” lassan másfél éve volt már. Azóta sokkal több kalapot hord a világ, elfogyott a szenzáció értéke.
A kalap fogalom a KáOsZ eseményén azonban az én esetemnél is többféle formát öltött:
Az est egyik fő szervezője és dekoratőre, Gutási Évi törzsvendég, beugrós pultos, kocsma-onlány a KáOsZ új „kézműves pizzájával”:
János, a főnök úr, és „ikertestvére”, Charlie
Készült egy nagy csoportkép a ház előtt, ahol csómóan osztályképszerű koreográfiában voltunk kalapban. Sajnos elszállt és csak az én homályos Zelfie-m maradt meg helyette.
Gutási Évi a kalapos bál-t hagyománynak szánja a KáOsZban, egy év múlva várható a következő. Talán addig az első kalapos kocsmatúra is megvalósul.
(A borítóképet Nyúl Krisztiánnak köszönhetjük, a többi fotó kredit: Kocsmaturista)
A KáOsZról itt olvashatjátok el az alapokat.
Ha pedig rendszeresen olvasnátok budapesti, magyarországi és európai kocsmákról és környezetükről, kedveljétek és kövessétek a Kocsmaturista Facebook oldalát extra tartalomért!
Térképen a KáOsZ Drink Station is:
KáOsZ Facebook oldal: https://www.facebook.com/kAoSzDrInKsTaTiOn/