– Butaság lenne azt mondani, hogy nincs az a pénz, hogy eladjak valamit közülük – mondta Zoli részleges mosollyal, de mint megtudtam ez nem cél, és ő nem kínálja, inkább építi a gyűjteményét Budapest 10. kerületében, ahogy telnek az évek. A vendégek pedig inkább gyönyörködnek és ámulnak, bámulnak, vagy csak jól megszokottan élvezik, ha ez egyáltalán megszokható…
– Mindig van mi újat észrevenni, igaz? – kérdeztem
– Legalábbis sok alkalomba telik, miután már nincs – kaptam a választ Zolitól, aki már többször át is rendezte a falat egy-egy új elem bekerülése esetén: – Nem olyan nagy munka, mint látszik, mindennap egyesével portalanítani már őket az lenne. (Pedig kéznél van a menő poroló, elő is került)