A délkelet-lengyelországi sokat nyújtó Tarnów élvezi a „legmagyarabb lengyel város” címkéjét, de ennél jóval többet tartogat: mesésen szép óváros, többarcú városkép, érdekességek a központon túl is, a várost övező ritka lengyel borvidék, térképes kicsiszobor-vadászat a látnivalók mentén, egyedi kombinatív élmények és sokféle élénk kocsma. Lássuk mindezt közelebbről sok képpel és villámkedvcsinálókkal!
Ez a cikk a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet támogatásával készült. Szponzorált tartalom = ráfordított idő, de nem szponzorált vélemény (Bővebben erről…)
Ez Tarnównak és környékének központi oldala Kocsmaturista blogon a fő látnivalókról szubjektív szemmel és egyéb személyes kocsmavilágon túli kedvenceimről, de hamarosan egy külön cikk is megnyitható lesz itt Tarnów kocsmaéletéről és az Eno Tarnowskie borút egy csudakellemes borászatáról.
TARTALOMJEGYZÉK
A megérkezés Tarnówba – a vasútállomást ne ugorjátok át, ott egy kuriózum bújik
Irány a tarnówi belváros, a Krakkói úton!
A Néprajzi Múzeum és az állandó Roma Kiállítás
Cafe Tramwaj, a villamoskávézó
Restauracja Tatrzańska, a kökénylikőr lelőhely (is)
A tarnówi városfalmente, a Wałowa
Tripla gasztroajánló a Wałowán
Bem József szobra és magyaros környezete
Az óváros magmája: a Rynek és környéke
Enélkül ne folytassátok a városnézést: kisszobor-vadászat matricás térképpel – A MASKARON NYOMVONAL
A Rynek, mint kocsmanegyed és kiállítótér
Óvárosi érdekességek a kívül a Ryneken
Bem Jószef mauzolemua és a Lövészpark
Más hatásos áldozati emlékművek iránya
Haladóbb tarnówi érdekességek a város közepén és peremén
Jana Szczepanik kultusza – a korát durván megelőző feltaláló tere és falfestménye
Bania, a víztorony: Tarnów egyik modern ikonja és az út hozzá
Boldog Karolina Kózka templom megrázó történettel
A várdomb: panoráma egész Tarnówra és mesés naplementét néző pont
Látnivalók és élmények Tarnów környékén
EnoTarnowskie (A tarnów környéki borút)
Zalipie, a festett falu – egy nem mindennapi virágmintás skanzen és élő falu
Miért éppen Tarnów?
Tarnów annak ellenére, hogy nem véletlenül viseli a „legmagyarabb lengyel város” címet, nincs a magyarok leglátogatottabb lengyelországi célponjai között. Én sem mondom, hogy elsősorban a saját gyökereinket kell keresni, ha külföldre utazunk, de itt kimondottan érdekes megismerni a sok epikus kapcsolódási pontot Tarnówval. Ezeket a cikk alján külön blokkban sorolom fel, de előbb nézzük meg, mi mindent nyújt a mai város!
A megérkezés Tarnówba - a vasútállomást ne ugorjátok át, ott egy kuriózum bújik
Ha tömegközlekedéssel, Flixbusszal vagy vonattal érkeztek a városba, akkor rögtön a vasútállomás szeccessziós épülete lesz az első látványosság, amelyet a honország Krakkótól keletre a legszebb és legnagyobb vasútállomásként tart számon. Kívül-belül elég mutatós és — Tarnów sok egyedi kombója közül elsőként — területén egy képtár is működik, a Panorama Galéria.
Ez egyúttal az első városi magyar referencia is. Az itt kiállított festmények együtt egy eredetileg sokkal nagyobb körpanorámás gigafestménynek, az „Erdélyi körképnek” a részei, amelynek a keseredéses és több verziós legendás magyar vonatkozásait Ti is ismerjétek meg a helyszínen!
Akármilyen előzmények nyomában is, de végül a vezető festő, Jan Styka magukban is értékes külön festményekké darabolta fel a csapata művét és az elemeket önállóan igyekezett pénzzé tenni. A részletek szanaszét élnek a világban, a Panorama Galeria közös térben egyesíti a saját példányait és egy ábrán mutatja, hogy a látható töredékek hol helyezkedtek a nagy egészben. Mindenképpen érdemes szembesülnötök ezzel a különleges festészeti katasztrófával és kiélvezni a kirakós meglévő darabjait. Amikor a háttértörténetről tájékozódtok, ne feledjetek el rákérdezni, hogy mi köze (lehet) mindennek Petőfi Sándorhoz! A Panorama Galeria nem szokványos kezdete egy városfelfedezésnek, mégis erős rajt és gyorsan megtekinthető. Nem ugornám át a helyetekben.
Irány a tarnówi belváros, a Krakkói úton!
Ha tehetitek, taxi és rohanás helyett lassú sétával ajánlom bevenni az óvárost. Előbb a mai városon vezet át az út, amely a Krakkói út mentén szintén sok csábító látnivalót tartogat. Ezeknél úgyis meg akartok majd állni: a Bem József-mozaik, a mesés Szent Család templom, a lengyel-magyar barátságot továbberősítő Bem-Petőfi székelykapu (2001-es ajándék Sepsiszentgyörgyről) és a Petőfi-szobor ugyanitt a (hűha!) Petőfi téren, illetve a színes elefánt szobra.
Errefelé két érdekes kocsmát is találtok, ha belefér (vagy érdemes értük visszatérni): a 35 éves Kawiarnia Alf életem legretróbb lengyel kocsmája idáig (a kb. 140-ből) és a Bar Arena Tyskie, helyi lengyel becenevén „a gomba alatt”.
A Néprajzi Múzeum és az állandó Roma Kiállítás
A Krakkói úton következő Néprajzi Múzeum egy hosszabb program, de nagyon hálás, pláne, hogy a jellemző tájház-jellegű szobák mellett Európa első állandó roma kulturális kiállítását is őrzi (több termes tárlat és egy karavánkocsi-kiállítás a hátsó keretben). Nagyon gazdag sokféleséget nyújt a témában: történetek, áttekintések, meghökkentő adatok, statisztikák, ábrák és persze látványos, hatásos installációk, fotók és festmények. Nekem eddig páratlan élmény.
Cafe Tramwaj, a villamoskávézó
Jó önjutalmazás lehet a hosszabb sétáért az emlékvillamos-kávézó, a Cafe Tramwaj. Hozzá szintén tapad egy legenda.
Az aktív éveikben katicáknak becézett piros járművek Tarnów-n kívül Krakkóban és az akkoriban Lengyelországhoz tartozó Lvivben is jártak. A felszámolásuk után már csak a kávézóként funkcionáló egyetlen példány őrzi emléküket a városban.
Itt jön a fordulat: a kiállított egyed nem Tarnówban, hanem Lvivben szolgált annak idején. Mai állás szerint nemcsak egy másik városból, hanem másik országból is származik a helyi villamosmementó.
Nem érdemes kihagyni az itt kávézás élményét. Sajnos kocsmaként nem teljesít.
Restauracja Tatrzańska, a kökénylikőr lelőhely (is)
A környékén még két dolgot jegyezzetek meg: a Restauracja Tatrzańska az egyik ritka biztos lelőhelye a Tarnów nevét adó kökényből készült isteni likőrnek. A klasszikus eleganciájú étterem és kávéház egy cukrászdával szimbiózisban működik, ahol ajánlják például megkóstolni II. János Pál pápa állítólagos kedvenc lengyel krémesét, a kremówkát, de akár olyan érdekesség is lelhető, mint egy spenótos torta. Ráadásul elsőre csak náluk találtam meg a környékbeli Browar Świętosław Dębicki kisüzemi sörfőzde kínálatát.
Tarnów kocsmaéletéhez lesz már fontos, de az étteremmel szemben vár a Piwnica “Przepraszam”, amely Tarnów kiemelkedő zenei és karaokeklubja, a ritka óvároson kívül kocsmakompatibilis helyek egyike.
Amúgy nemcsak a látványosságok és élmények miatt, hanem pusztán az út hangulata miatt is megéri a séta a vasútállomástól az óváros felé. Engem gyorsan megnyert magának a mai, élő Tarnów. Hétköznap nappal is nagyon élénk utcákkal, rokonszenves közterületi jelenetekkel és érdekes, vonzó városképpel találkoztam.
A tarnówi városfalmente, a Wałowa
A villamoskávézó után balra megérkeztek a régi városfalmenti kis „körúthoz”, a Wałowához, amelyre sok élmény és érdekesség fűződik fel. Érdemes az elejétől a végig átsétálni. Elsők között jön majd szembe annak az I. „könyökmagas” Ulászló királynak a szobra, akinek Tarnów annak idején a városi jogait köszönhette. A helyi szokás szerint a király kilógó (nem ló)lábát jobb kézzel kell dörzsölni, hogy álmaitok valóra váljanak. Én félig tudatlanul két kézzel tettem ezt. Félek, hogy nulláztam bal kézzel a jobb hatását, így vissza kell mennem jól csinálni. (Örömmel!)
A következő látványélmény a Költők padja nevű szoborcsoport.
Tripla gasztroajánló a Wałowán
Ezek után extravagáns megálló Tarnów egyik legrégebbi ma is kultikus frissen rendszerváltás utáni, 1992-es retró “vadpizzériája”, a Pizzeria 13, amelyben enni igazi helyi beavatásélmény. Ne a gasztronómia csúcsára számítsatok, mégis érzitek, hogy valamiben különösben van részetek. A tarnówiak csillogó szemű áhítattal és szerető kritikával beszélnek róla, de szerintem többen az életüket is adnák érte.
Folytatódik tovább az Wałowa, a megmaradt védőfaldarabok talán legérdekesebb részletével, a félbástyával. Majd két gasztromegállóra hívom fel a figyelmet. Az egyik a Łyżka w miodzie, vagyis a „Kanál a mézben” nevű, stílusosan és ízlésesen elegáns étterem, amely gyönyörű pizzákat és egyéb ételeket szolgál fel, de mellette a bárélete is nagyon nyüzsgő és vonzó. Nagy választékot tartanak a helyi, kiváló Trzech Kumpli sörfőzde söreiből, csapon is. Bár én sem számoltam őket kocsmának, nagyon megéri itt megállni minimum egy italra, de az evősebbeknek hosszabban fogva tartó csapdát is jelenthetnek.
A szomszédos Maranto, a város másik régi pizzériája, már jóval közelebbit nyújt a mai pizzafogalmainkhoz, mint kortársa. Én jót ettem itt. Ezt a helyet rendszeresen használják de facto kocsmának is. A teraszán és a belső fiackokban, illetve a bárnál folyton ülnek, akár bácsik, akár fiatalok, akik nagykönyv szerint kocsmáznak ebben az amúgyis hangulatos fapados pizzériában.
Én jót ettem itt. Alkalmanként pedig koncerteket tartanak a pincében. Javaslom ezt is bevenni a programba!
Bem József szobra és magyaros környezete
A Tarnówban született Bem József szobra pedig a végső jutalma a Wałowát végigjáróknak. Szemközt falfestményként a Panorama Galeria kapcsán már taglalt Erdélyi Körkép című festmény egy darabja kapott épületvásznat. Ráadásul itt található a lengyel-magyar barátság díszpadja is.
Érdemes egy picit továbblépni az utca végén és megtisztelni a zadwórzi csata fiatal mártírjainak emléket állító másik murált is.
Ezek csupán azok az elemek, amelyeket én is felfedeztem a Wałowán, de biztos jóval több titka és tana van, és még sok érdekes részletet, gyönyörű épületet és vendéglátóhelyet is tartalmaz, kívánjatok meg, szúrjatok ki vagy tárjatok fel Ti még többet!
Külön blokk szól mindjárt a tarnówi kicsi szobrok, a „maskaronok” matricás térképre gyűjtésének játékáról, de előre felhívom a figyelmet, hogy a Wałowán különösen sok van belőlük.
Az óváros magmája: a Rynek és környéke
A Wałowa falain belül koncentrálódik az óváros magja. Több ponton is behatolhattok. Tarnów központja, mint oly sok lengyel városnak, az óvárosi piactér, a rynek, amely itt is gyönyörű színes házakkal övezett.
Enélkül ne folytassátok a városnézést: kisszobor-vadászat matricás térképpel - A MASKARON NYOMVONAL
Van egy kirobbanó kiegészítő élménye Tarnów felfedezésének, amit a Ryneken tudtok elkezdeni. Már szóba kerültek, de most reflektorfényt kapnak a városban szanaszét bújkáló kis „maskaron” szobrok. A maskaron/maszkaron az angolban és a lengyelben arcformájú épületdiszítő kőarc-elem. Nemcsak szóalakban hasonlítanak a maskarákhoz, de a lényegük nem az álság. Tarnów eredeti maskaronjai a Rynek-közepi korábbi tarnówi városháza (ma múzeum), tetőpereméről őrizték tekintetükkel a várost minden irányban.
Első körben őket testesítették meg, amikor a város csatlakozott Lengyelország valódi élményhóbortjához, a városi miniszobrok elhelyezéséhez, az ott járók örömére. Azóta már 19 maskaron hódít, újakat is terveztek. Látogatásomkor az összes addigi 18-at megtaláltam és matricás térképre ragasztottam. Nagyon jó móka volt, főleg, hogy a figurák látványosságok mentén rejlenek, és felkutatásukkal megismerhető a város. Ezek között bár ott vannak a fővonalas attrakciók, de olyan mai helyekre is elvisznek, mint a színház, mozi, egyetemkert vagy a belbelvárostól távolabb szaladó Wątok folyócska partja. A 19 szoborkát eddig 16 különböző helyi művész készítette, a 18.-at egy gyerek tervei alapján a Strzelecki „Lövész” Park gigászi játszótere mellé. A maskaronok gyakran a környezetükhöz illő jeleneteket ábrázolnak. Az összefüggésnek kikódolása külön aha-élmény. Mindenkinek nagyon ajánlom, hogy vegye fel a maskaron térképet jelképes összegért a tarnówi Turistainformációs-központban, amint megérkezik a főtérre (cím: Rynek 7.). Lesznek majd szembejövők hasonló térképpel. Vicces összehasonlítani, hogy mitek van.
A Rynek múzeumai
A Rynek házai között — közös kompiziciójuk mellett egyesével is érdemes megbámulni — több múzeumként működik, például az egykori városházának a tér közepén élő gyönyörű épülete, amely ma a Ratusz, vagyis a Városháza Múzeum. Ez az épület sok szempontból érdekes, de kiemelkedik az, hogy fel lehet menni a harangtornyába, amely páratlan kilátópontként működik a város közepén, a főtértől a messzeségig hatóan.
Fentről közelebbről is kiszúrhatók az épületdiszítő arcformák, a “maskaronok”. Ez a 14 kőarc adta Tarnów jelenkori szoborgyűjtő „geocashing” játékának az alapját. A legendák szerint koruk városi tanácsának alakjairól mintázták ábrázatukat.
A Ratusz Múzeum a például 17. századi vadászati emlékektől az egykor Tarnówt, mint privátvárost utolsóként tulajdonoló nemesi Sanguszko családnak az emlékezetéig sok minden tartalmaz. Rendszerint a nemesektől nem esek hasra, de itt cserébe voltak kiemelkedően szemrevaló korukbeli tárgyak és olyan érdekes fényűző étkezési kellékek, amelyekről magamtól napokig sem fejtettem volna, hogy mire használhatták őket.
A Rynek egy másik múzeuma, a „Muzeum Historii Tarnowa i Regionu„, tehát a Tarnów és Térsége Történeti Múzeuma teljesen lenyűgözött azzal, hogy milyen jól felépített, informatív és milyen sok érdekes történetnek és legendának a tára. A mellém szegődött profi, felkészült és a város iránt őszintén lelkes tárlatvezető, Anna ezekből rövid idő alatt egy cunamit zúdított rám. Az is egy igazi világszám (de legalább Magyarország-szám), hogy Bem József ujját, hajtincsét és csontját vitrinben mutogatták itt.
Aki ebből a múzeumból kijön, egész Tarnówra másképp fog nézni, mint korábban, annyi többletjelentést kapnak itt a város velejárói.
A Rynek, mint kocsmanegyed és kiállítótér
Különösen a kocsmás cikkhez lesz érdekes, hogy a Rynek házainak többsége kocsmát vagy valamilyen arányú kocsma-étterem hibridet rejt a földszintjén. Lengyelországra jellemző, hogy a turista városközpont a jó kocsmanegyed. Ez Tarnówban kiemelkedően így van, 13 mindig működő kocsmafélét számoltam a Ryneken, és plusz egy csak téliről szereztem tudomást. Úgyhogy, aki csak ezt a cikket olvassa, az is számoljon a főtérrel ilyen szemszögből is. Ezek kívül még vannak további éttermek és kávézók is, illetve a Rynek tágabb körzetében még több kocsmakompatibilis hely. Felrázó és felkavaró részletekkel a kocsmás Tarnów cikkben jövök.
A Rynek akár szabadtéri kiálltásoknak is helyet ad. Vizitemkor épp egy mini, ARC-kiállításhoz hasonló tárlat honolt a téren és a 18. maskaron kicsi szobor aktuális avatásához még a városi gyerekek által készített óriási maskaron díszletekkel is tele rakták a Ryneket.
A szabadtéri képek amúgyis jellemzők erre a városra. A több falfestményen túl az óváros egy házán régi mesterségeket ábrázoló külső galéria kapott helyet, de a zsidó múltat bemutató kerítéskiállításra is bukkantam a régi zsinagóga romjainál. Más hasonló vizuális bónuszok ablakokban bukkantak fel vagy pont az óváros határán túl az újváros felé.
Óvárosi érdekességek a kívül a Ryneken
A Rynekről szintén érdekes bemenni a mikro-Gozsdu-udvarként ható passzázsba (pasaż Tertila), ahol a látványon túl egy maskaron szoborka és két étterem is fogad. Mindkettőt ajánlotta a Turistainformációs Központ is: az elegáns Pół na Półt és a lazább, jóval modern kocsmásabb Pub Sródmiesciet. Az utóbbi az emeleten működik, nagyon látványos. A terasza azonban kinn van a főtéren. Érdekessége, hogy ott akár hintaágyakban ülve is lehet fogyasztani. Szerteágazó és sokrétű italválasztékuk mellett az életeik is remekek, a fenomenális vegán loades friesukat felidézve jóllakottan is éhes leszek.
Másik kedves terem a passzázs túloldalán nyílik, a Plac Kazimierza Wielkiego, amit én a pénzváltók terének becéztem, annyi van itt belőlük.
Csinos épületek mögött jó rálátás nyílik innen a közeli székesegyház tornyára. Üzemel itt egy magyar boros szaküzlet is, de elmulasztottam az utánajárást. Ti tegyétek meg helyettem is! Amúgy meg ez a tér is rejt egy maskaront.
A tarnówi Szűz Mária Születése Székesegyház Bazilikát bárkinek érdemes kívül-belül látni, mert nem mindennapi szép templomélmény, benn rekordmagas síremlékekkel. Mellette áll II. János Pál pápa 1981-es szobra, az első lengyel földön készült példány (de talán a világon is – ez ellentmondásos).
A templom árnyékában bújik Tarnów egyik legrégebbi vagy a legrégebbi (ez is ellentmondásos) XVI. századi lakóháza, a Dom Mikołajowski. Nem kenyerem használni, de rá illik a bájos szó. A tér egy ajánlott Egyházmegyei Múzeumot is rejt, amelynek a nyitvatartásával mindig kerülgettük egymást.
A Rynek túloldalán ajánlom ellátogatni a(z egyik) régi zsinagóga talányos maradványához, a bimához (szószékhez). Megéri a több pillantást a Museum Der Yiddisher Huiz szembeszökő épületével és az itteni falfestménnyel együtt is. A terük ma, a véres emlékektől távolodó időben összességében egy élénk, hangulatos találkozópont.
Van még a közelben egy kedvenc spontán talált és szívesen továbbajánlott kellemes terem templommal, szökőkutakkal, városmakettel, falfestménnyel és – ki nem találta ki — maskaronszoborral. Ideális hely megpihenni. A Piotr Gajda atya kapitány tér a belváros egyik legújabb tere, és írás közben tudtam meg, a tér nevét keresve, hogy a padlószökőkút itt napi kétszer show-t produkál. Csípjétek el 13:00 órakor a zenéset vagy 21:00-kor a zenés+fényfestéseset, mielőtt én pótolni tudom.
Zárjuk az általam teljesített és kiszúrt óvárosi látnivalókat Tarnów padlócímerével, amely a Rynek egyik kis mellékutcájában található. A címer eredetének és elődjének legendáit is érdemes helyben feltárni, én legendafetiszisztaként zabáltam.
Tarnów az óvároson túl
Tarnów óváros és külváros közti köztes zónái is élénkek, színes, barátságosak és külön örömre arrafelé is van mit felfedezni:
Bem Jószef mauzolemua és a Lövészpark
Magyarokhoz leginkább kötődő óvároson túli látványosság Bem József mauzóleuma a pompás Strzelecki „Lövész” Park közepén. Az emlékmű nagyon látványos és legendás egyszerre. Bem apó élete utolsó pár évét menekültként töltötte Törökországban és a mai Szíria területén halt meg. Előtte át kellett térnie a muszlim hitre. Hogy ezt valóban mennyire tette meg, arról megint csak ellentmondásos források szólnak, mindenesetre muszlimként temették el. Mikor évtizedekkel később a maradványainak hazahozására külön bizottság alakult, kinn sikerrel jártak, de itthon akadályokba ütköztek. A katolikus egyház állítólag nem engedte, hogy megszentelt földbe temessék a vallását elhagyó Bemet. Úgy oldottak meg a helyzetet, hogy nem egyházi területen, hanem a park káprázatos tava felett, temetés helyett felemelték a sírják, vaskos díszoszlopokra. Körülötte színes halak úszkálnak, élénk zöld tavirózsák alatt. A legmenőbb sírhely, nem? Ezt is mindenkinek érdemes látnia. Szemben vele áll két emléktábla a bizottságról és a hazahozatal történetéről, az egyik magyar nyelvű, egy magyar koszorúval.
A Lövészpark amúgy is elég szép, a helyi „Városliget”, van egy galéria épületes élménynek is, díszszökőkút, az „érzékek művészi kertje”, egyéb szobrok, egy hatalmas játszótér (a 18. maskaronnal!). Ugyan kocsmák nincsenek itt sem, de akad magyar kuriózumnak lángosos = langosz bódé, a menün még egy magyarként titulált misztikus „gyromis” tétel. Pont nem fért bele a végére járni.
A Lövászparkot a várossal összekötő úton érdemes kicsit kerülni a Macskavár felé. A titokozatos épület szintén mesésen mutatós. Bemenni úgy tudom, nem lehet.
Ha valahova mégis bemennétek, az legyen a Baba Jaga boszorkányos tematikájú kocsma, szinte a szomszédban.
A városi piac, a Burek
A tarnówi belvárosi piac neve Burek, és nem, nem teleportáltunk a Balkánra, nem árulnak burekot. Jellemző lengyelországi piac, zöldség-gyümölcsösökkel, pékségekkel, ruhásokkal, mindenesekkel. Bőven a jobb állapotúakhoz és tartozik – ez Lengyelországban alapvető sok minden, de nem a piacok esetében. Sajnos abban megfelel az országos jellemzőknek, hogy nincs piaci kocsma, de itt még kávézó se, és én az étkezdéket is éppen zárva találtam. Ezzel együtt javaslom a forgatagát élvezni, leginkább pénteken, mert aznap van a legnagyobb piac (amúgy hétfőtől szombatig nyitva vár. Vasárnap csak virágpiacként működik). A burek név pedig népi beceneve után állandósult. A szóeredetre több elmélet is kering.
A piac sztárja, valóban zenélő zenészszobra
A piac zenedobozos szobra valóban zenél. A város egykori legendás alakját formázza meg a papagájával. Hajoljatok közel a fületekkel a dobozhoz. Zenélő szőkőkútjaim már voltak, de ez az első zenélő szobrom.
Fatemplomok Tarnówban
A piacon éppen csak túl találjátok a két tarnówi fatemplom egyikét. Ez Lengyelországra többfelé jellemző régi építészeti örökség. Megéri azt pár métert. Mellette pedig ott csordogál idillien a kis Wątok folyó is. A távolabbi fatemplom nekem első körben pont kimaradt.
A régi városi temető
Lengyelországban különösen érdemes temetőbe is menni, gyakran látványosak a síremlékek és ezzel egy fura módon elragadó a sírkertek hangulata. Meg az is érdekes, hogy nálunk jóval több megalománabb mécsestartómutánst helyeznek a sírokra számottevő mennyiségben, így a jelenkori szokásoktól is elég elütő a benyomás. Itt van egy-két figyelemfelkeltő képkocka a tarnówi régi temetőből.
A temető bejárata előtt csodálkozzatok rá a nagyszabású szoborra. A lengyelek amúgy is jók szobrokból (nem csak a kicsikből), de ez az egyik legerőteljesebb alkotás, amivel eddig dolgom volt.
Más hatásos áldozati emlékművek iránya
Alig kell párat lépni az óvárostól keletre, hogy a Sztálinizmus áldozatinak terén újabb markáns szobrot találjatok a témában. Itt ajánlok egy hosszas pillantást a teret övező lakóház páratlan tetőformájára. A szemközti épület pedig a lelakottan is szemrevaló egykori zsidó fürdő, melynek túloldalán, az Auschwitzi foglyok terén egy szemléletes emlékművet láthattok, majd az egyik házfalon az első auschwitzi embertranszport mementóját (nem kiemelten zsidó transzport volt, helyi lengyel is).
Haladóbb tarnówi érdekességek a város közepén és peremén
Szívesen többet haladó haladóként felkereshetitek a mai börtön és bíróság épületét is. Nekem szemet szúrt a toronyból és megnéztem közelről. Súlyos töréntelmi szerepe, hogy itt gyűjtötték össze a zsidókat a deportálás előtt.
A közelben szaladó-kanyargó Wątok mellékfolyó szépen kiépített világát is szívesen ajánlom bárkinek lecsendesedni a belváros sűrűbb élményei után. A maskaron térkép perfekcinonástiára pedig amúgyis az itteni lakathídon vár az egyetlen páros szobor megfémesült örök szerelemben.
A Sanguszków-park és kastély
Aki még nagyon nem fáradt el, sétáljon egy nagyot a város egyik legnagyobb, vadregényesebb parkjába, amelynek közepén, a Tarnów mint egykori magánváros utolsó tulajdonoscsaládjának, a Sanguszkoknak a kastélya ma iskola. Pompás épület virágokkal, futónövényekkel és hátsó udvarán egy kedvelt szökőkúttal, amely belvárosi tesójához hasonlóan 13:00-kor zenél, 21:00 kor pedig a zenén túl „színjátszik” is. Itt este pont jókor jártam.
Mivel az iskolakert tanítási időn kívül példásan nyitva áll a köznek, itt fiatalok, gyerekes családok, biciklisek, kutyások állnak meg a színpompás vízsugarknál, így távol a városközpontból is élénk képet mutat az este. Nagyon tetszett ez a jelenetsor, ahogy a kutyák fürödtek a vízben, de még egyes rövidnadrágos kisgyerekek is belemerészkedtek bokáig. Ez egy nagyszerű haladó idilli sétacélpont a parkkal együtt.
Oda- vagy visszafelé érdemes úgy utat tervezni a sulikastélythoz/tól, hogy essen útba a Tarnowskie Centrum Dialogu. Véletlen önálló felfedezésem. egy „mikromini Bory vár”, nem igazán meséltek róla, pedig örvendezteti a szemet.
Jana Szczepanik kultusza – a korát durván megelőző feltaláló tere és falfestménye
Van Tarnównak egy legendás feltalálója, akiről alig beszél a világ, helyben azonban kultusza van. Jan Szczepanik tökéletesítette a mai golyóálló mellény őseként azt a golyóálló selyemszövetet, amely Ferenc József életét is megmentette. Az elektromos szövés világában ő fejlesztette ki a fénykép alapján szövést, mint nagy lépést az automatizált szövés irányába. Helyben pedig duplán azt mesélték nekem, hogy a világon elsőként ő broadcastolt élőben és színesben, évtizedekkel megelőzve a korát. Erre pont így nem vennék mérget, de idő előtt volt köze a témához. Nagyon nagy szám, nem csoda, hogy a lengyel Edisonnak hívják. Imádtam a legendáit. A Tarnów és Térsége Történeti Múzeuma is emléket állít neki, ahogyan egy hozzá illően színes falfestmény és egy dedikált városi tér is. Az utóbbi többek között egy na mivel? Bizony maskaronnal! A Turistainformációs Központ (Rynek 7.) pedig a sok szupermenő tarnówi póló és más ajándék között róla, mint lokális szuperhősről is árul pólót.
A tarnówi zsidó temető
A Jan Szczepanik-festmény közelében lévő zsidó temető kulcskártyáját a Turistainformációs Központból (Rynek 7.) tudjátok elhozni és oda is kell visszavinni. A 12 év feletti férfiak számára előírás a fejfedő használata. Örök kalaposként ez nekem nem volt kihívás. Ha nem voltatok még régi lengyelországi zsidó temetőben, akkor főleg érdemes szembesülni vele. Nekem a chrzanówi után másodikként is erősen hatott. Abban pedig van valami extra megborzongató, hogy egyedül jártok a régi, súlyos síremlékek között egy zárt temetőkertben.
Bania, a víztorony: Tarnów egyik modern ikonja és az út hozzá
Tarnów látványosságösszesítőin feltűnik egy a többi évszázados emléktől elütő forma. Sziluettje úgy fest, mint egy gombafelhő. Ez Tarnów emblematikus víztornya, a Bania, amely minden más látványosságtól távol a zsidó temetőn túl induló panellakótelepnek is szinte végén magaslik. A belvárosban kocsmát is elneveztek róla.
Egy panellakótelep talán sokaknak elsőre nem vonzó odaút, hiszen van belőle elég itthon is, de érdemes belemerülni, hogy itt mennyire más a közélete. Nekem meghökkentő volt a kontraszt. Rossz rajt pedig, hogy itt sem találtam kocsmákat. Még a környékbeli felvezető főúton van a Rock and Roll, ami egynek elég jó: fiatalok, idősebbek egy közösségben és jó fogadtatást kaptam, de aztán ezzel úgy tűnt, ki is fújt a kínálat.
Befelé még néhány fagyizó volt, és szinte véget ért a vendéglátás, errefelé még üzlethelyiség is alig akadt. Itt a fordulat: ennek ellenére látványosan nagyobb élet volt a köztereken, mint a mi hasonló városrészeinken. A gyerekek, tinik, fiatalok sok csoportja csokrokban, jóval nagyobb arányban és dózisban, mint nálunk. A családok kinn gyerekekkel, kutyákkal, szülői spannolások a teli játszóterek peremén, árnyas erdős részen gyűltek az idősek, mentek a szomszédolások, padon bandázások, néhol sörözés vagy szó szerint garázskocsmázás. A lakótelep főtengelyén csak folytak az emberek két irányba, mint egy autópályán. Egy ponton 13-15 éves telepi srácok tehetséges zenekara hegedűtokba kereste a nyári zsebpénzt hangos utcazenével. Szembeszőkően más világ volt, sokkal élénkebb és ehhez nem kellettek nekik még vendéglátók sem, elég volt a köztér és az, hogy jóval több ember dönt úgy, hogy nem ül mindig otthon, amikor lehetne. Hétfő volt! Ezt látni jutalom, klisésen az út is számít.
Boldog Karolina Kózka templom megrázó történettel
A víztornyos lakótelep másik szélén, csak a legeltökéltebbeknek! Én még a várdombról szúrtam ki egy látványos, nagyon formás modern templomot, és utánakérdeztem. Hallottam a brutálisan szomorú történetét, hogy ezt nem egy régi szentnek dedikálták, hanem az I. világháborúban áldozatul esett 16 éves lánynak, aki nemet mondott a megszálló katonának és ez az életébe került. A templom egyébként közelről is épületes élmény. Én nem bántam meg a sétát, ez már a modern lakótelepi sávban van új házakkal: látványos kompozíció és a megfelelő perspektívából udvari szobrának szinte szárnyat ad az épület.
A várdomb: panoráma egész Tarnówra és mesés naplementét néző pont
A várdomb a romokkal a legmesszebb lévő Tarnówhoz tartozó, de már városon kívüli célpont. Ezzel együtt ordítva ajánlom, annyira szép panorámát nyújt a városra. Érdemes lehet Nektek is a végére hagyni, amikor már felismeritek messziről is mindazt, amit odáig odalenn láttatok. A Szent Martin-dombot kell célba venni (Saint Martin’s Peakként is kidobja a térkép). A várrom magában is látványos, de a kilátással kiegészülve ütős kombó. Jó a régi várfalakon mászkálni (csak óvatosan!) és ücsörögni. Végig nézni innét a naplementét és megvárni az alkony kezdetét pedig extra hálás döntés.
Itt sem hallgathatok az útról. Gyakorlatilag autósztrádán, szántóföldeken is túl vagyunk már, amikor a semmi közepén feltűnik egy játszótér és egy szabadtéri sportpálya, és ezt nagy mennyiségben élik vasárnap este: fiatalok, családok, idősebbek. Használják a szabad ég alatti kondigépeket, repül a röpladba. Mindentől is távoltól. Elképedve megyek tovább és jön még egy megálló, újabb játszótér és biciklis pihenő, kút, padok körbe és megint sokadalom és sokféleség, még kijjebb a várostól. Aztán egy kis étterem és fagyizó kombó jön feljebb még ad egy utolsó infrasutrukúrát, és még ehhez is tartozik egy kis tér, ahol szintén tizenszámú ember nyalja a lodyt. Aztán elérjük a célt, ami tényleg csak egy természet ölelésében fekvő várrom és a múlt meséinek tudója, a jelenben semmi más, mégis látványosan sok helybéli hétközpnapi csodája. Legyen a Tiétek is, ha itt jártok!
Apropó: kicsit beljebb az előbb dícsért helyektől van még egy bónusz kocsmaféleség, a Kwazar music klub és bowling pálya. Kívülről pajtának vagy hangárnak tűnik, belül viszont szuperfuturisztikus. Látni kéne egy zenés buliban.
Látnivalók és élmények Tarnów környékén
Sziklaszilárdan hiszem, hogy Tarnów környéke az általam elsőre felfedezettnél sokszor több látnivalót és élményt kínál, de az én nagyon erős kettőmre azért felhívom a figyelmet.
EnoTarnowskie (A tarnów környéki borút)
Kevés lengyel város mondhatja el magáról, hogy borvidéki központ. A saját bor az éghajlati múlt miatt Lengyelországban nem volt meghatározó ital. Sok lengyel látogatásomnak kellett eltelnie ahhoz, hogy lengyel bort kóstoljak. A kocsmák rendszerint importot tartanak, amely a sörnél rosszabb üzlet és mivel nem is helyi, én a nulláról sokáig csak söröztem. Igazán mélyen a lengyel borvilágba először itt Tarnów mellett merültem el. Ezt a régiót hívják a lengyel Toszkánának is, mely borokon túl más közvetve mezőgazdasági javak sokaságát is nyújtja. Ajánlom a Bochny Bachny isteni kenyereit.
Az EnoTarnowskie borút több településen átvezet. Nekem adta magát, hogy a Dąbrówka Szczepanowska községben kezdjek, mert aznap pont egy borünnep volt a Winnica Dąbrówka borászatban és ezért nagyon hálás vagyok. Autó nélkül vagy biciklivel vagy a Turistainformációs Központnál (Rynek 7.) előre szervezendő „EnoMelek” turistájárattal lehet kibiztosítottan bejárni az egymástól tizenszámú kilométerre fekvő településeket, de szerintem nagyon megéri. A menetrend szerinti buszok ritkák, pláne nyáron és hétvégén. Én spontán fuvart kérve-kapva jutottam el oda-vissza (köszönöm!), de a Bolt is működik errefelé.
A borászat élményvilágáról többet mesélek majd a tarnówi kocsmás cikkben.
Zalipie, a festett falu - egy nem mindennapi virágmintás skanzen és élő falu
Tarnówtól nagyjából 30 kilométerre jutalom még egy nagyon intenzív, epikus látványosság, amit pazarlás lenne kihagyni a közelből. Ez Zalipie, a festett falu: szabadtéri falumúzeum és élő hagyomány.
Gyakorlatilag egy egész falura jellemzőek a népművészien virágmintásra pingált házfalak és egyéb kültéri elemek, még az utcai feszület, a büfékocsi és a díszkaptárak is.
Célszerű az egész településre kiterjedő látványvilág felfedezését a múzeumban kezdeni (Zagroda Felicji Curyłowej w Zalipiu). Ez a Felicja Curyło eredeti háza köré épül. Ő volt a múlt század elején az a kislány, majd asszony, aki a falusi magánházak koromfoltokat festékfoltokkal kitakaró szokását művészi szintre emelte. Festőnő édesanyja nyomában 10 évesen alkotta az első virágos munkáját, majd otthon szabad kezet kapott, a faluban pedig mozgalmat indított. Övé a kívül-belül legékesebb otthon, a múzeum szíve.
Kortársa Stefania Łączyńska házát úgy költöztették ide muzeális céllal. Érdekesek az elütő saját stílusok. Az eredetiség állítólag azóta is jellemző a falu alkotóira, merthogy a hagyomány tovább él. A házakat a ma asszonyai továbbfestik. Felvehető a múzeumpénztárnál egy térkép az összes virágzó otthon helyével. A múzeum irányába csak párat csíptem el, a többiért mélyen be kellett volna menni a faluba. Tőlem ritkán még alul is terveztem a látogatás időtartamát a három órával, ennél több hasznos rá, ha meg akarjátok nézni például a Festők házát és más mai alkotók portáit, főleg ha gyalog mentek, mert nagyon a távolságok.
A múzeumban az idegenvezetés nagyon alapos és érdekesen tárja fel, hozza közelebb ezt a mesés, rokonszenves történetet, ami már több mint egy évszázadra meghatározta egy falu imázsát. Köszönök minden percet Ada!
A „szegényház” külön figyelemre méltó kontraszt a két díszes társával szemben. Ott például azt szimulálják, hogy télen a gazdák egyfedél alatt éltek jószágaikkal. A fapajtában pedig vetítés és extra kiállítás fogadja a mélyebb érdeklődőket.
A múzeumkerítésen kívül már önálló a haladás. Minden kortárs festettház-gazda más habitus szerint fogadja a vendégeket, rendszerint becsületkasszával vagy megvásárolható kis szuvenírekkel. Én a mai falu egy jelentős részébe nem jutottam el, de nagyon kíváncsian hagyott. A magánízlésért már nem tud a múzeum felelősséget vállalni, a szép festésen túl azért bizonyos ízlések (pl. az enyém) számára giccses tárgyak is vegyülhetnek az összképbe.
KÖZLEKEDÉSI TIPPEK ZALIPIEHEZ: Ha tömegközelekednétek, a vasútállomás közeli park oldalában, a Krakkói úton, a belváros felé menő oldalon tudtok minibuszra szállni (nem a nagy buszpályaudvar területén!). Én a Turistainformációs Központban (Rynek 7.) kaptam aktuális menetrendet. Hétköznap sűrűbben járnak. Hasznos időben kimenni, de úgy tűnt, a busz csak akkor indul el, ha elég utassal megtelik, akár több tízperces késéssel. Nem árt időráhagyással tervezni. A menetdíj hektikus lehet. Én teljesen mást fizettem oda, mint vissza, de egyik irányba se sokat. Niwki megállónál kell le- (és fel)szállni és onnan még kb. 1-1,5 km-es sétára esik a múzeum. A buszút időtartama egy irányba kb. 40 perc.
A TÉMA MÉLYVÍZE
Tarnów város magyar vonatkozásai
Az elsőre kipipált látnivalók és élmények végén, betartom cikkeleji ígéretemet és listázom Tarnów megismert magyar vonatkozásait, amelyek indokolttá teszik a „legmagyarabb lengyel város” címkéjét:
- Elsőnek ugye itt az ott született és ott levegőbe temetett Bem József/tábornok/apó köz(ös)kincs személye
- Rossz kezdet után szép nyerni: 1441-ben magyar főurak megtámadták, kirabolták és felgyújtották a tarnówi várat. Innen vezetett felfelé a közös út.
- A következő évszázadban viszont már a tarnówi várba menekült Szapolyai János király, amikor távoznia kellett Magyarországról, és hónapokig innen távirányította az országot. A tarnówiak viccesen azt szokták mondani, hogy Tarnów volt magyar főváros.
- Tarnów anno a magyar kereskedők számára fontos útvonalon helyezkedett el. Sok mindent szállítottak erre(felé), többek között bort. A Tarnów és Térsége Történeti Múzeumában láthatjuk is erről Szapolyai János fennmaradt magyar borkereskedelmi privilégiumi dokumentumát. Állítólag korábban nem voltak ritkák a tarnówi magyar borraktárak (és mint tudjuk, ma is van „egy” a Kazimierza Wielkiego téren.)
- Lip(p?)óczy Norbert, a XX. században a tokaji bor egyik legnagyobb lengyel importőre Tarnów tiszteletbeli polgára lehetett az Egyházmegyei Múzeumnak ajándékozott gyűjteménye nyomában is.
- Az 1956-os forradalom idején a tarnówiak még a lengyelek között is kiemelkedően álltak a magyarok mellé, 72 véradás történt itt, illetve szociális bizottságot hoztak létre és jótékonysági estet is tartottak a magyarok megsegítésére.
- A városban a Tarnówi Magyarbarátok Társasága 1956 óta működik, akik rengeteg rendezvényt jegyeznek az eltelt időből és nekik is köszönhető többek között Bem szobra, az Erdélyi körkép című festmény további mozaikdarabjainak felkutatása vagy a Dębnoi kastély falára helyezett Balassi Bálint emléktábla.
- Tarnówban többször tartották már meg a magyar ünnepeket
- Ide sorolhatjuk a mai közterületi emlékeket is: a Bem-Petőfi székelykaput, a Petőfi teret a Petőfi szoborral, a lengyel-magyar barátság padját és az Erdélyi körkép részleteit a Panorama Galériában, illetve egy falfestményen.
HÁLAADÁS
A tarnówi felfedezésekhez a segítséget köszönök a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet (Poland Travel és Szia Lengyelország) támogatásán kívül minden technikai segítséget és ajándékot a tarnówi Turistainformációs Központnak és külön köszönöm Ula Augustyn és Magdalena Pokorna pesztrálását a helyszínen és „konzulenskedését” ehhez a cikkhez.
A Turistainformációs Központot (Rynek 7) Ti is látogassátok meg. Láttam, hogy mindenkit milyen kedvesen és alapos segítséggel fogadnak, pluszban az átlagos városimázs irodáknál jóval gazdagabb emléktárgykínálatuk van. Nekem lett innét kitűzőm a gyűjteményembe, tollam, maszkaronos pólóm (köszönöm, hogy az akkor 18/18 teljesítése után megkaptam ajándékba, mikor venni próbáltam) és van még NAGYON sok minden más, de akár a város névadó kökényéből készült teát is beszerezhettek itt.
A cikk fotóit mind a szerző készítette. Felhasználásuk csak engedéllyel és forrás megjelöléssel lehetséges!
A cikk minden helyszíne a nagy Kocsmaturista térképen
(A már megénekelt kocsmákkal és még meglátogatott városokkal együtt!)
Kattintsatok a térképre a megnyitáshoz
Ha bárki szívesen működik közre az eddigi egyik leghosszabb és egyik legterebélyesebb magyar főszereplős európai kocsmatúrában (ötlet, tanács, idegenvezetés, couchsurfing jellegű szállásadás, együttműködés), kérem írjon nekem a kocsmaturista@kocsmaturista.hu-ra vagy a Kocsmaturista Facebook oldalára: www.facebook.com/kocsmaturistaÁLLANDÓ FELHÍVÁS
Ha szeretnéd, hogy idővel a Te környékedről, városodról vagy kedvenc városodról is készüljön hasonló beszámoló, útmutató, kérlek, ne fogd vissza a tippjeidet!
Folyamatosan fürkészem és feljegyzem az izgalmas kocsmaélettel rendelkező városok, városrészek hírét Magyarországon belül és kívül, hogy a közelben járva, ne hagyjam ki őket. Ugyanígy érdekelnek a magukban vonzó kevésbé ismert városok, és várostól függetlenül az ikonikus, külön látogatásra érdemes kocsmák is.
Javaslataitokat szintén nagyon szívesen fogadom a kocsmaturista@kocsmaturista.hu címen vagy üzenetben a Kocsmaturista Facebook oldalán: www.facebook.com/kocsmaturista
Kövessétek a Kocsmaturistát a Facebookon is!
A Kocsmaturista FB-n korábbi összefoglalókkal szemben sokszor naprakészen is követhető, hogy éppen mi történik / hol tart a küldetés.
www.facebook.com/kocsmaturista
Kocsmaturista az Instagramon
A 2015 óta tartó kocsmatúra éveinek kocsmai és városi helyzetjelentésekeiért, bejelentkezéseiért, kövessétek a Kocsmaturista Instagram oldalát:
https://www.instagram.com/kocsmaturista/
Kocsmaturista a TikTokon
Helyszínelős bemutató videók kocsmákból és városokból vagy viccesek snittek a háttérből:
Csatlakozzatok a KOCSMATURISTA FACEBOOK CSOPORTJAIHOZ IS!
Csoport plusz kocsmákkal, melyekről más kocsmázoktól kaptam képeket vagy személyesen kapott kocsmaajánlásokkal, melyeket teljesítettem (katt!):
KOCSMATURISTA EXTRA — TI KÜLDTÉTEK, TI KÜLDTETEK
Itt pedig gyűjtük a kocsmAranyköpéseket és a kocsmák szokatlan, vicces tárgyait díszleteit (katt!):
KOCSMATURISTÁK – Kocsmában láttam, hallottam
Ide az érdekes WC-ajtó jeleket gyűjtük (katt!):
AJTÓT MUTATUNK – POFÁS WC-AJTÓ JELEK KOCSMÁKBAN
Ha pedig komolyabban is meg tudtok mutatni egy kocsmát kívül-belül és címmel, akkor pedig szakmai elismeréssel javaslom a Kocsmablog kezdeményezését, a közösségi kocsmagyűjteményt:
Nagyon köszönöm a beszámolót!
Nyáron 1 napot töltöttünk itt, nagyon megszerettük. Most látom, hogy mi mindent nem láttunk, ezért jövőre egy hosszabb látogatást tervezek már most.
Ennek a legjobban örülök. Ezért vagyok/igyekszem lenni. 🙂
Sok sikert és szívesen fogadok egy visszajelzést, ha belefér, hogy mi újat sikerült megnézni és mi hogy tetszett. 🙂